Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.06.29.
A magyar parlament megint nem szavaz a svédek NATO-tagságának ratifikálásáról, amit ráadásul őszre akar halasztani – számolt be a média szerte a világon, még Idaho állam helyi teleíziója, az ABC 8 is az AP hírügynökség alapján. Egy éve húzza a magyar parlament a szavazást, és aligha várható, hogy a július közepén esedékes NATO-csúcstalálkozó előtt erre sort kerítene az Orbán-kormány. Köztudott, hogy Törökország, ismét kifogásolta, hogy a stockholmi kormány túlságosan puhány, kesztyűs kézzel bánik azokkal a kurd csoportokkal, akiket Erdogan terroristáknak tekint.
Mennyire kell tiszteletlennek lenni Magyarországgal ahhoz, hogy valaki ilyen cinikusan történelmi mocsokba tiporja a saját hazája hírnevét? – tette fel a kérdést Mihail Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Twitter-üzenetében reagálva Orbán Viktor a Bildnek adott interjújára – számolt be többek között az ukrán Evropeiska Pravda. A magyar kormányfő a német lapnak többek között arról beszélt, Ukrajna már nem szuverén ország, mert az Egyesült Államok és a nyugati országok segítségétől függ a sorsa. Podoljak üzenetében felhívja Orbán figyelmét arra, hogy 489 napja harcol az ukrán nép a szabadságáért, s ellenáll a történelemkönyvekbe tömeggyilkosként bevonuló orosz elnök Putyin által vezetett posztszovjet, újbirodalmi törekvéseknek. Szerinte felvetődik az is, hogy mennyire tekinthető mindez Orbán saját véleményének, amikor egyrészt nyíltan megkérdőjelezi az európai értékrendet, miközben az orosz propaganda mítoszának bedőlve teljes mértékben követi azt.
Az amerikai gazdasági tévécsatornának, a CNBC-nek adott interjúban örömmel újságolta Szijjártó Péter, hogy Kína lépett az első helyre Magyarország EU-n kívüli kereskedelmi partnerei között, sőt a legnagyobb befektető az országban.
A magyar kormány keleti nyitás politikájának meglett a gazdasági haszna – vélte a magyar külügyminiszter. S megmagyarázta, hogyha Magyarországon nem gyártanak akkumulátorokat, akkor az egész uniós autóipar működésképtelenné válhatna a jövőben. S a német autógyártók is nagy bajban lennének. Sorra jelentik be az akkumulátorgyárak telepítését hazánkban. Repdestek a milliárdok, merthogy a tavalyi csaknem 7 milliárd euró értékű külföldi befektetés az idén 14 milliárdra ugrik. Elmondta, a kormány, más nyugati országokkal szemben, nem kockázatként hanem lehetőségként tekint Kínára, ami ugyanakkor nem is hagyható ki az új, elektromosautó-iparág születéséből, működtetéséből. Arról is beszélt, hogy a német autóipari szereplők, amelyek jelen vannak Magyarországon lobbiznak azért, hogy idetelepüljenek a kínai akkumulátorgyártók. Nagy a távolság ezeknek a vezérigazgatóknak a megnyilvánulásai és a német politikusokéi között, akik eközben a Kínáról való "lecsatlakozásról" beszélnek.
A Jevgenyij Prigozsin-féle lázadást – legalábbis a hallottak szerint – másképp ítéli meg, mint a Orbán, mert szerinte ez a régió biztonságpolitikájára hatással lesz. Büszkén említette meg, hogy közvetlen kapcsolatban állt és azonnal értesült a legfrissebb fejleményekről az orosz külügyminiszter és helyettese közvetítésének köszönhetően. Sőt, a belorusz kollégájától azonnal megtudta, milyen megállapodás született Putyin és Prigozsin között.
Ismételgette a lejáratott magyar békevágyat, és leszögezte, nem fognak szakítani Oroszországgal, mert minden orosz energiaforrásra szükség van, az mással nem helyettesíthető. Elítélte az Európai Uniót, mert az az energiaproblémát érzelmi alapon közelíti meg. Pedig két lábbal kellene állni a földön, mint ahogy azt a magyar kormány teszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.