Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2023.06.01.
Részletek a műsorból:
Érte-e 1999-es létrehozása óta hasonló incidens a KFOR-t?
„Koszovó 2008-ban, egyoldalúan kikiáltott függetlensége óta nem. 2004-ben történt olyan eseménysorozat, amely talán még súlyosabb volt a mostaninál: Észak-Mitrovicában, a főleg szerbek lakta városrészben albánok követtek el elég súlyos bűncselekményeket az ottani szerb közösség ellen. Erre a KFOR hasonló módon reagált, sérültek meg KFOR-os katonák. De mindenki úgy volt vele, hogy »az már 2004-ben volt!«, mindenki legalábbis elhitte, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben a biztonsági helyzet olyan szinten javult, hogy a KFOR-t – mint intézményt, amely megtestesíti Koszovóban a békét és a biztonságot – nem érheti olyan atrocitás, mint ami az elmúlt napokban történt. Ennek az illúziónak szakadt most vége.”
Hogyhogy mindig Észak-Koszovóban történik ilyesmi?
„Észak-Koszovó valóban az egyik balkáni gócpont. Négy járásában túlnyomó többségében szerbek laknak, de albán, bosnyák, illetve roma közösségek is megtalálhatók itt. Az egyébként tévhit, hogy csak itt élnek szerbek – délen is élnek. Ők azonban elfogadták azt a politikai realitást, hogy Koszovó független, s – tetszik vagy nem – próbálnak integrálódni a pristinai intézményrendszerbe. Ez Észak-Koszovóban sokkal nehezebb Szerbia közelsége, illetve maga Észak-Koszovó stratégiai helyzete miatt. Bár a régió az egyik legszegényebb része Koszovónak – illetve az volt Szerbiának is –, itt található egy elég fontos bányakomplexum, a trepčai, és az ehhez kapcsolódó ipari létesítmények, amelyek a szocialista időkben Koszovó és a tágabban értelmezett dél-szerbiai térség gazdasági motorját képezték. A legfőbb problémát az okozza, hogy a feldolgozó üzem legnagyobb része az albánok lakta Dél-Mitrovicában található, míg maga a bányakomplexum északon van. Ugyancsak stratégiai kérdés a vízellátás. A bánya és az ipari komplexum hűtésére szolgáló mesterséges tavak ugyanis az északi részen helyezkednek el, csakhogy ezekből fedezik a főváros, Pristina és Koszovó 20-25 százalékának vízellátását is. Ezért olyan fontos Koszovónak, hogy megpróbáljon teljes kontrollt gyakorolni Észak-Koszovó felett – és ezért is áll érdekében Szerbiának az, hogy ezt megakadályozza.”
Miért nem ítéli el Budapest a magyar KFOR-katonák sebesülésével is járó hétfői incidenst, míg a szintén jelentős KFOR-hozzájáruló, illetve balkáni érdekekkel bíró Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni ezt – nevek említése nélkül, de – megtette?
„Paradox helyzet alakult ki. Az Orbán–Vučić kapcsolat nagyon jó, a szerb–magyar kapcsolatok soha nem voltak még ilyen jók. Ezért úgy tűnhet: az, hogy elítéljük a koszovói szerbek erőszakos cselekedeteit, ebbe a kapcsolatrendszerbe nem férhet bele. Nem szeretnénk Szerbia bütykére lépni, másfelől viszont Koszovóban is fenn akarjuk tartani a kapcsolatrendszerünket. A kommunikációs vákuumnak tehát alapvetően ez az oka, hogy nem tudjuk, hogyan reagáljunk úgy, hogy senkivel se vesszünk össze, vagy legalábbis a megnyilatkozásainkkal ne haragítsunk magunkra valakit. Azt javasolnám a magyar vezetésnek, hogy vegyenek példát az olasz kollégáikról: ők is elítélték magát az erőszakot, amit szerintem a magyar kormány is megtehet anélkül, hogy veszélyeztetné a balkáni kapcsolatait.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.