MEGTUDTUK: NAGY MÁRTON BALATONI ÜDÜLŐK ÉS A STEFÁNIA-PALOTA ELADÁSÁT TERVEZGETI!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2023.06.29.

Különleges dokumentum került a Válasz Online birtokába: a nyilvánosság kizárásával készült munkaanyag tanúsága szerint a Nagy Márton vezette Gazdaságfejlesztési Minisztérium 74 darab értékes állami ingatlan, döntően tóparti üdülők eladására készül. A nem nyilvános anyagból kiderül: a tárca tavaly egyszer már felmérte az eladható ingatlanvagyont, de akkor a vagyonkezelők ezeket az ingatlanokat szerették volna megőrizni, mivel a többségük használatban van. A listában gyermeküdülőket, egyetemi és rendőrségi üdülőket, sporttelepeket is találtunk, de még a honvédség Stefánia úti kulturális központja is áldozatul eshet a nagy kiárusításnak.

A 74 tételből álló listában döntően kétféle ingatlan található: a kiemelkedő értékű, vízparti vagy partközeli állami üdülők a Balaton és a Velencei-tó mellett, amelyek mindeddig megúszták a privatizációt, mert olyan „rendíthetetlen” állami szervekhez tartoznak, mint a rendőrség, a NAV, a BVOP, az Országos Mentőszolgálat, a Katasztrófavédelem vagy a honvédség. A hasonló jellegű vállalati üdülők mára nagyrészt eltűntek, de ezekben az ingatlanokban az állam saját alkalmazottainak továbbra is kedvezményes üdülési lehetőséget biztosít, szép helyen, viszonylag olcsón. A pénzügyőri, rendőri, bv-s munka vonzerejéhez nyilván hozzátartozik, hogy a fizetésen túl ilyen lehetőségek is vannak (vagy legalábbis voltak eddig).

Ezek az ingatlanok várhatóan kapósak lesznek, hiszen a Balatonnál ingatlanfejlesztési konjunktúra van,

lakópark építésére alkalmas, ma még alacsony beépítettségű, nagy kiterjedésű, jó fekvésű telkekből pedig egyre kevesebb van.

A legértékesebbek közül példaként említhetjük a volt közutas üdülőt Balatonföldváron vagy mentősök üdülőjét Balatonszemesen, közvetlenül a szabadstrand mellett. A legnagyobb falat viszont a legendás balatonkenesei Honvéd Üdülő lehet: bár nehéz elhinni, hogy ezt a hadsereg elengedné, ha mégis bent maradna az eladásra szánt ingatlanok körében, akkor a közeli Aligához hasonló óriásberuházásra nyílik a területen lehetőség.

A másik csoportba a kisebb üdülőtelepeken lévő, kisebb jelentőségű üdülőházak tartoznak. Akad köztük olyan, amely oktatási intézmény vagy tankerület kezelésében áll, mások megint csak az említett állami szervezeteknél vannak. Ezek a kisebb értékű ingatlanok például Mátrafüreden, Sástón, a Szelidi-tónál, Hajdúszoboszlón, Bükkszentkereszten találhatók; vélhetően elhanyagolhatóan csekély összeg fog befolyni az eladásukból, de kicsit rosszabb lesz azok élete, akik eddig dolgozóként itt üdülhettek.

Külön említést érdemel, hogy a minisztérium eladná az ELTE balatonfüredi és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem balatonkenesei és balatonlellei üdülőjét is. A két nagy állami egyetemnek az lehet a balszerencséje, hogy kimaradtak a nagy alapítványi kiszervezésből – ellenkező esetben legalább a saját kuratóriumuk dönthetne arról, hogy megtartják-e a vagyonukat. Ugyancsak eladná a tárca a Magyar Állami Operaház balatonalmádi és a székesfehérvári Szent György Kórház siófoki üdülőtelepét. Egészen megdöbbentő módon a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság üdülői közül is többet értékesíteni kellene: a balatonlellei SzGyF-tábor, a bogácsi, sarudi, zamárdi, balatonkenesei üdülők, a zamárdi SzGyF-strand mindeddig döntően gyerekcsapatok turnusos üdültetését szolgálta, és ezek az ingatlanok a szervezet alapfeladatának ellátását szolgálják. Természetesen lehet amellett érvelni, hogy a magyar államnak nem alapfeladata, hogy segítse szegény gyerekek eljutását a Balatonra mondjuk a Nyírségből, miközben azt például alapfeladatának tekinti, hogy előmozdítsa – jelentős anyagi támogatással is – a NER-közeli vállalkozó balatonaligai óriásprojektjét...

ITT OLVASHATÓ