KEZDŐDHET AZ ELKÉPESZTŐ SZABAD RABLÁS, LÁZÁR JÁNOSTÓL KELL KÉRNI AZ AJÁNDÉK KASTÉLYOKAT

NÉPSZAVA
Szerzők: DOROS JUDIT, SZALAI ANNA
2023.06.08.

Már a nyáron elindulhat a várak, kastélyok, kúriák állami elajándékozása. Lista sincs, bármelyik szabadon vihető, a milliárdokért felújítottak is, és csak egy kérelem kell hozzá, amelyet Lázár János bírál el. Tiborcz István és Mészáros Lőrinc nyomába lépve nyilván sok NER-vitéz vágyik saját kastélyra.

Még tavaly is csaknem négymilliárd forint értékű uniós forrást költöttek el azoknak a kastélyoknak, váraknak és kúriáknak a felújítására, amelyeket egy napokban benyújtott törvénytervezet szerint ingyen osztogatna szét Lázár János építési miniszter. A még csak nem is piacra dobni, hanem elajándékozni tervezett ingatlanok és műtárgyak könyvi nettó értéke – a vagyon kezelésével megbízott Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési (NÖF) Nonprofit Kft. tavalyi beszámolója szerint – alig 16,5 milliárd forint.

Az összeg elég csekély, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormány 2015-ben indított Nemzeti Kastély- és Várprogramjának keretében országszerte 39 kastély és vár felújításához láttak hozzá. A szám ugyan menet közben harmincra olvadt, miközben a nyitó 33 milliárdos keretösszeg 60 milliárdra hízott, amelyből 40 milliárdot az Európai Unió biztosított. A program nagyon vontatottan haladt, de azért már 2018-ra sikerült elkölteni 14 milliárdot, ahogy azóta is milliárdokat fizettek ki évente a hazai kastélyok és várak felújítására. Ám ez a kastélyok értékén – úgy tűnik - nem sokat emelt. Bár ez a kormánynak már nem szempont, hiszen „új alapokra” kívánja helyezni a műemlékek további fejlesztését és fenntartását azzal, hogy lehetővé teszi azok ingyenes tulajdonba, illet vagyonkezelésbe adását.

A példátlan szabad rablás lehetősége a szintén Lázár János minisztériuma által jegyzett új építészeti törvény márciusban társadalmi vitára bocsátott koncepciójában is felsejlett. Abban szó esett egy újonnan létrehozni kívánt Nemzeti Műemléki Alapról is, amely „főként”, de nem kizárólagosan pályázati rendszerben nyújtana támogatást műemlékek felújításához, megteremtve a kiskaput az egyedi döntéseken alapuló pénzosztásra is. Így ez könnyen a NER új pénzcsapjává válhat. A Magyar Építész Kamara (MÉK) műemléki tagozata ennél is jobban megrettent a kastélyokkal foglalkozó passzusok miatt. Ahogy különvéleményükben írták: „a kastélyokkal való kereskedés gondolata túlzottan vállalkozóbarát” és „fennáll a közösségi vagyon megkárosításának veszélye”. A tagozat szerint ez „nagyon veszélyes tendenciát generálhat”. De ez a legkevésbé sem hatotta meg a jogszabályalkotókat, sőt külön törvényt írtak a nemzeti örökség kiemelt műemlékeinek „valódi nemzeti terekké” alakítására és a magántőke bevonásával való megőrzésére...

ITT OLVASHATÓ