ÍGY MENNEK KI SZÁZMILLIÁRDOK AZ ORSZÁGBÓL – ÉRTHETŐEN A SZOCHÓ ÉS AZ ÁLLAMPAPÍRBA TERELÉS ÁRNYOLDALÁRÓL

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.06.08.

Jogos igény, hogy az állam képes legyen önmagát olcsóbban finanszírozni, de közben egy részérdekért feláldozzák a teljes hazai megtakarítási piac nagyobb részét – így foglalható össze a múlt héten bejelentett „szochó” mérlege. A friss rendelet szerint a kormány 13 százalékos adóterhet vet ki a bankbetétekben lévő lakossági megtakarítások hozamára, kivéve az állampapírokét. Mit jelent ez? Palkó Istvánnal, a Portfolio pénzügyi szektorért felelős vezető elemzőjével beszéljük át a legfontosabb kérdéseket. Műsorvezető: Borbás Barna, Vörös Szabolcs.

Részletek a műsorból:

Miért tereli a kormány az állampapírok felé a megtakarításokat?

A lépés teljesen logikusnak tűnik, a 2008-as válságnak az egyik nagy tanulsága volt, hogy nem szabad sem külföldi, sem pedig „forró” pénzekre hagyni a magyar államadósságnak a finanszírozását. Utóbbi alatt azt értem, amikor rövid lejáratú papírokat vásárolnak. Vagy hosszúakat, de gyorsan kimenekülnek belőlük. […] Most nagyjából az értékpapír-állomány egyharmada van külföldiek, a kétharmada belföldiek kezében. Ez már majdnem fordítottja annak az aránynak, amit korábban láthattunk, és a kétharmados arányon belül majdnem a fele van már lakossági kézben, és valamivel kevesebb van a bankoknál, és még kevesebb az egyéb intézményi befektetők – biztosítók, alapkezelők stb. – kezében. Elmondható, hogy több mint 10 ezer milliárd forint a magyar lakosságé, a nagyjából talán 60 ezer milliárdos magyar államadósságból. Majdnem tízezer milliárdja van a bankoknak, és több mint tízezer milliárd van külföldieknek a kezében. És hát ennek a szerkezetét akarja tovább javítani a saját szemszögéből a kormány. A másik motiváció az, hogy a magyar államadósság finanszírozási költségeit is lejjebb szorítsa. Magyarán: hogy olcsóbban tudja magát finanszírozni.

Az is cél, hogy a lakossági megtakarításokat megvédjék az inflációtól?

Való igaz, hogy az inflációnál kisebb kamattal, hozammal rendelkező megtakarítások rombolják a háztartások vagyonának az értékét, és az állampapírok jobban megvédik, pont azért, mert a kormány, vagy az állam magasabb kamatot fizet ezekre, mint jellemzően a bankok, vagy amekkora hozamot a befektetési alapoknak a nagy része elér.

Mik a hátrányai az intézkedésnek?

Az állampapírpiac részpiaca csupán a teljes magyar megtakarítási piacnak: nagyjából 46 ezer milliárd forint volt március végén az az állomány, amit lakossági megtakarításnak tekinthetünk, és abból van több mint 10 ezer milliárd forint állampapírban. Tehát kicsivel több, mint az egyötöde, és a megtakarítási piac egésze szempontjából viszont kifejezetten káros hatásai vannak a szocho bevezetésének. Például a bankok esetében: ott az látható, hogy egyelőre alig fizetnek valamit a pénzünkre, ezt azért tehetik meg, mert nagyon magas a likviditásuk, de a különböző öngondoskodási termékek szempontjából a megtakarításokba való belenyúlás egyértelműen bizalomrontó tényező. Rombolja a megtakarítási kedvet, meg a befektetési alapok értékesítési lehetőségeit ez az intézkedés.

Okozhatja-e a megtakarítások külföldi bankokba áramlását ez a fajta kapkodás, egyik pillanatról a másikra intézkedés?

Már okoz is. Tavaly az év egészében majdnem 4 milliárd euró hazai megtakarítást váltottak ki, ami forintban számolva több mint 1400 milliárd forint. Ennyit váltottak át magyar megtakarítók valamilyen külföldi- vagy devizaeszközre. Nagyjából felét külföldire, tehát szó szerint átmentek például Ausztriába, vagy a Litvániában bejegyzett Revolut-számlára tetették a pénzt. […] A privát banki ügyfelek kevesen vannak, de jelentős megtakarításaik vannak. Ők lehetnek elsősorban azok, akik a határon kívülre viszik a pénzüket. […] Nekik elegük van abból, hogy a kormány néhány havonta belenyúl a megtakarításaik szabályaiba. Csak a befektetési alapok szabályaiba például az elmúlt fél évben háromszor piszkáltak bele. Úgy, hogy korábban ez szinte elképzelhetetlen volt...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ