Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.06.14.
A tranzakcióhoz ugyan még kell a GVH jóváhagyása is, de az előzmények alapján ez inkább formaságnak tűnik. Balogh, aki a jövőben csak az igazgatótanácsban lesz benne, két éve még nem akarta eladni a részét az MCC-nek, de ez mostanra megváltozott. A jelek szerint emögött részben pénzügyi nyomás állhatott, és Baloghnak egy másik projektje miatt is szüksége lehetett a tőkére.
Információink szerint a Libri Csoporthoz tartozó könyvkiadókat kedden egymás után keresték a szerzőik, hogy az MCC sajtóközleményéből nyilvánosságra kerülő tulajdonosváltásról tudakozódjanak, de a könyves szakmát is váratlanul érte a Libri teljes átvétele. Feltehetően a múlt hétvégén befejeződött könyvhetet még meg akarták várni a bejelentéssel, nem akarták, hogy erről szóljon a rendezvény, ami máskülönben elkerülhetetlen lett volna.
A magát tehetséggondozó intézményként és Közép-Európa legnagyobb tudásközpontjaként definiáló MCC mára a kormányzati kultúr- és értelmiségpolitika legfőbb letéteményese lett. Kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatója, a főigazgató Szalai Zoltán mellesleg a Mandiner lapigazgatója is. A Fidesz-közeli intézmény 2021-ben akkora állami vagyonjuttatásban részesült, amennyit a teljes hazai felsőoktatásra költ egy évben a magyar állam, megkapták többek között a Mol és a Richter részvényeinek is a 10-10 százalékát.
Az MCC nem sokkal ezután, 2020 októberében jelezte először nyilvánosan, hogy beszállna a Libribe is. Kormányközeli szereplők már évekkel korábban szorgalmazták a térfoglalás igényét a könyvpiacon. Az Alexandra-csoport 2017-es bedőlése környékén például L. Simon László hangoztatta, hogy az állam vállaljon aktív szerepet a kiadói szférában.
A választás az MCC-re esett, a kormányközeli intézet pedig a magyar könyvpiac messze legnagyobb szereplőjét, a Libri csoportot találta meg az ajánlatával. A Libri-Bookline csoport az egész könyves vertikumban piacvezető a könyvterjesztéstől a kiadáson át a bolthálózatig. Részesedésük 50 százalék körüli, más piaci szereplők szerint pozíciójukkal élve elég magas árréssel dolgoznak, és kemény feltételeket szabnak.
A Libri alapítója és egészen mostanáig többségi, 67 százalékos tulajdonosa Balogh Ákos és családja volt. Információink szerint az MCC annak idején először őt kereste meg, Balogh azonban akkor még nem akart megválni a tulajdonrészétől, Szalay Zoltán MCC-igazgatót inkább a kisebbségi tulajdonos Spéder Zoltánhoz irányította.
Spéder a Libri és Bookline közötti 2013-as fúzió révén tett szert a Baloghénál jóval kisebb, de a vétójogai révén stratégiai tulajdonrészre a cégcsoportban. Spéder ekkor még a Fidesz egyik legfontosabb pártközeli üzletemberének számított, pár év múlva azonban alapvetően változott meg a helyzete. Bank- és médiabirodalma túl nagyra nőtt, és miután 2016-ban a kormányzati propaganda is össztűz alá vette, az FHB-tól illetve az Indexet kiadó CEMP-csoporttól is megvált. Lényegében csak a Libri Csoportban való részét őrizte meg.
Ezt, pontosabban a Spéder Libri-tulajdonát birtokló Axialis Holding Zrt-t vásárolta ki 2021 áprilisában az MCC*. A hírek szerint Spéder jó ajánlatot kapott. Sajtóinformációk alapján az MCC akkor 5,4 milliárd forintért szerezte meg végül a Libri csoport részvényeinek 30,9 százalékát tartalmazó csomagot, és vele együtt megörökölte Spédertől a kvázi vétójogokat is. Ez azért volt fontos, mert tudomásunk szerint a tulajdonosi jogokat rögzítő szindikátusi szerződést úgy kötötték, hogy a Libri Csoportban sok döntést csak 75 százalékos támogatással lehet meghozni.
Így az igazán jelentős kérdésekről az MCC nélkül nem lehetett határozni.
Ez az, ami információink szerint több konfliktushoz is vezetett az elmúlt időszakban a cégcsoporton belül. Amikor az MCC bekerült a cégbe, Balogh Ákos 67 százalékos, többségi tulajdona megmaradt. Ezt Balogh akkor a Libri Csoporton belül úgy kommunikálta, mint a folytonosság garanciáját: a munkatársak és az aggódó kiadói vezetők felé is azt hangsúlyozta, hogy nem kell különösebben aggódni az MCC miatt: „Amíg én itt vagyok, semmi nem fog változni” – idézték többen a tulajdonos akkori szavait.
Látványos politikai változás pedig valóban nem történt. Néhány író távozott a Librihez tartozó kiadóktól, de ezt más tényezők, például új kiadók megjelenése is magyarázhatta, és a Librinél továbbra is egy sor, nem éppen kormánypártiként elkönyvelt szerző maradt Nádas Pétertől Závada Péteren és Simon Mártonon át Bödőcs Tiborig. Ők idáig nyilvánosan nem nagyon tették szóvá, hogy eladásaik a kormányközeli MCC-t is gyarapítják. A kiadói-terjesztői oldalon volt némi fluktuáció, és többen éreztek politikai hátteret például abban, hogy a Libri az idei évtől gazdasági megfontolásokra hivatkozva nem osztja ki a Libri irodalmi díjakat (az utolsó díjazottak Krasznahorkai és Bödőcs voltak), de a kormánykritikus értelmiség sem fordult el a legnagyobb magyar kiadói csoporttól az MCC-re mutogatva...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.