Szerző: LOVAS JUDIT
2023.06.28.
Továbbra is a magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesésére számít 2023-ban a GKI Gazdaságkutató, sőt legfrissebb előrejelzésében úgy látja, hogy az ennél is nagyobb csökkenés veszélyét csak a mezőgazdaság prognosztizáltnál is gyorsabb bővülése akadályozhatja meg – adta hírül a gazdaságkutató.
A GKI legutóbbi, márciusi részletes előrejelzése abban tért el a többségi állásponttól, hogy gazdasági visszaesést várt 2023-ra, az infláció lassabb csökkenését várta, és az uniós pénzekhez való hozzáférést is későbbre tolta. Ezeket továbbra is fenntartja.
Folytatódó recesszió
Magyarországon 2023 első negyedévében folytatódott a recesszió, a GDP az előző negyedévhez viszonyítva harmadik negyedéve csökkent (0,2 százalékkal), sőt immár az előző év azonos időszakához viszonyítva is visszaesés volt (0,9 százalékkal). Az első négy hónapban az ipari termelés 3,2 százalékkal, az építőipari 7,7 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom 10,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet. A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10 százalékra, illetve 4 százalékra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20 százalékkal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról csak kissé, 3,9 százalékkal nő.
Csökkenő reálkereset
Az üzleti várakozások nem utalnak gyors kilábalásra, júniusban a szolgáltató bizalmi index 5, az ipari 7, az építőipari és a kereskedelmi pedig egyenesen 38-38 havi mélypontjára süllyedt. A mezőgazdasági GDP viszont a tavalyi brutális visszaesés után a prognosztizáltnál is gyorsabban bővülhet. A GKI idén már nem számít ipari növekedésre (sőt némi csökkenést is lehetségesnek tart), s 10 százalékra, illetve 4 százalékra emelte az építőipari, illetve a kiskereskedelmi visszaesés várható mértékét. Idén a tavalyinál közel 20 százalékkal kevesebb, 16-17 ezer lakás átadása várható. Több szolgáltató ágazatban – például pénzügy, szállítás, turizmus, telekom – viszont szerény növekedés valószínű. A foglalkoztatás idén várhatóan minimálisan, de emelkedik, a munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,6 százalékról csak kissé, 3,9 százalékkal nő.
Csökkenő reálkereset
A GKI 3 százalékról 2,5 százalékra a csökkentette a fogyasztás várható idei visszaesését, mivel az első negyedévben a természetbeni juttatások volumene meglepő mértékben, 4,7 százalékkal emelkedett. A vásárolt fogyasztás esetében viszont 3,5 százalékos visszaesésre számít. Áprilisban a vállalkozási szektorban 16,4 százalékkal, a költségvetésiben 13,4 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami (24 százalékos) áremelkedés mellett 6,2 százalékos, illetve 8,5 százalékos, átlagosan közel 7 százalékos áprilisi reálkereset-csökkenést jelentett. A GKI az év egészében 16 százalékos körüli keresetemelkedést valószínűsít, de ennél magasabbat is elképzelhetőnek tart a költségvetési szektor minimális működőképességének fenntartása, illetve a megígért béremelések teljesítése, az üzleti szféra prosperáló részében a munkavállalói követelések teljesítése következtében.
A 16 százalékos keresetemelkedés éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene (a vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6 százalék körüli veszteséget). 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.
Nem lesz fellendülés a vállalkozások beruházásaiban
A 16 százalékos keresetemelkedés éves átlagban (19 százalékos infláció esetén) 2,5 százalékos reálkereset-csökkenést jelentene (a vállalkozói szektorban stagnálást, de a költségvetési szektorban 6 százalék körüli veszteséget). 2023 végén azonban már nőhet a keresetek reálértéke. A nyugdíjak reálértékének megőrzését törvény garantálja, de a gyakorlatban némi csökkenést fog jelenteni, hogy idén nincs esély nyugdíjprémium kifizetésére. A reáljövedelmek – a magas bázis, például a tavalyi szja-visszatérítések következtében – a reálkereseteknél jelentősebben, 3-3,5 százalékkal csökkennek.
Nem lesz fellendülés a vállalkozások beruházásaiban
Az állami beruházások befagyasztása és átütemezése már 2022 nyarán megkezdődött, tavaly ősszel lista jelent meg többszáz - jelentős részben infrastrukturális jellegű – felfüggesztett fejlesztésről. Idén májusban ezek nagy részének támogatási szerződését a kormány meg is szüntette. A magyarázat nyilvánvalóan a költségvetési – ezen belül EU-források – hiánya. A kormányzat a vállalkozói beruházások fellendülésétől reméli ennek legalább részleges ellensúlyozását. A háború közelsége, a magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, a hitelek drágasága, a költségvetés korlátozott teherviselő képessége, valamint a bizonytalan bel- és külföldi kereslet miatt azonban valószínűtlen, hogy ez bekövetkezik. Az újabb és újabb akkumulátorgyárak létesítésének bejelentése egyelőre ehhez kevés. A GKI változatlanul az állóeszköz-felhalmozás 4 százalék körüli idei visszaesésére számít.
Megugrik a költségvetési hiány
Megugrik a költségvetési hiány
A módosított 2023. évi költségvetés már elfogadásakor elszakadt a valós folyamatoktól. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya ugyanis már 2023 első négy hónapjában csaknem elérte, majd május végére meghaladta az éves előirányzat 80 százalékát (81,3 százalék). Ennek magyarázata egyrészt a túl optimista növekedési előrejelzésben – például fogyasztásbővülésben –, másrészt az előirányzott EU-transzferek elmaradásában rejlik. Miközben az alultervezett infláció a költségvetés bevételei szempontjából (legalábbis rövidtávon) kedvező hatású, a kiadási oldalon pótlólagos feszültségek és kockázatok forrása. Különösen aggasztó az adósságszolgálat emelkedése. A GKI szerint nagy – mindenekelőtt az EU-transzferek beérkezésétől és az ezek terhére megelőlegezett kiadásoktól függő – bizonytalanság mellett, egyensúlyjavító intézkedések nélkül a GDP 1,5 százalékát is elérő deficit-túllépés is bekövetkezhetne.
A GKI azt feltételezi, hogy a kormányzat e többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben 4,7 százalék körüli hiányra számít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, lehetséges az adósságráta 69 százalék körülire csökkentése.
19 százalékos éves infláció lesz
A GKI azt feltételezi, hogy a kormányzat e többletdeficit mintegy felét kiigazítás, másik felét a hiány elengedése formájában fogja kezelni. Vagyis az előirányzott 3,9 százalékos GDP-arányos deficittel szemben 4,7 százalék körüli hiányra számít. A GDP-arányos államadósság csökkentését az infláció 2023-ban is segíti, lehetséges az adósságráta 69 százalék körülire csökkentése.
19 százalékos éves infláció lesz
Az év egészében 19 százalék körüli áremelkedés várható. (Az MNB szerint legfeljebb 18,5 százalékos.) A magas ütem részben az áthúzódó hatások következménye, például az energiaárak szeptemberig, az üzemanyagárak decemberig emelik az idei árszínvonalat. Ugyanakkor ennek a bázishatásnak a kifutása az előző év azonos időszakához képest gyors árcsökkenést vetít előre. A további havi áremelések legkeményebb akadálya a vásárlóerő csökkenése. Az év végére megvalósulhat az egyszámjegyű áremelkedés elérése. A fogyasztói áremelkedésnél magasabb maginfláció, az energiaárak várható emelkedése, a költségvetés nehéz helyzete, az ársapkák megszüntetése, a keresetnövekedés esetleges gyorsulása, s nem utolsó sorban a forint jelentős gyengülésének lehetősége azonban fékezheti, sőt meg is akadályozhatja ennek elérését.
Nagyot gyengül majd a forint
Nagyot gyengül majd a forint
A GKI éves átlagban a tavalyihoz hasonló, 390 forint körüli euróval, vagyis az első öthavi 383 és június utolsó előtti hetének 370 forintos árfolyamához képest a második félévben jelentősen gyengülő forinttal számol. A forint idei eddigi erősödésében ugyanis meghatározó szerepe volt a kiugróan magas magyar irányadó kamatnak, ami spekulációs pénzt is vonzott az országba. Bár a forint jól bírta a kamatcsökkentési periódus megkezdését, a folytatódó magyar kamatcsökkentési ciklus ezt a pénzáramlást fokozatosan megfordíthatja. Ráadásul a nagy központi bankok inkább kamatemelésen gondolkodnak, ami tovább csökkenti a magyar kamatelőnyt.
Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is, hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható transzferekről. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem...
Emellett elúszóban van az a forint erősödéséhez a háttérben igencsak hozzájáruló remény is, hogy hamar sikerül megállapodni az EU-val jelentős összegű, viszonylag gyorsan és ténylegesen felhasználható transzferekről. Kedvezőtlen hatású az államháztartás magas finanszírozási igénye, s csökkentik a befektetői bizalmat az állam folytatódó, piacidegen beavatkozásai, továbbá az EU-val és az USA-val konfrontatív, Oroszországgal megértő magyar kül- és gazdaságpolitika is. Mindez akkor is gyengítheti a forintot, ha a hitelminősítők egyelőre még kivárnak. Például a Fitch júniusban nem változtatott a magyar besoroláson, így a lehetséges leminősítésre utaló negatív kilátásokon sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.