Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2023.06.08.
A Telex nemrég arról írt, hogy bezárulhat egy kiskapu a leggazdagabbak vagyonkezelésében. Megszűnhet ugyanis az a lehetőség, hogy aki bizalmi vagyonkezelői vagy magánalapítványi struktúrát hozott létre, annak nem kellett adót fizetnie, amikor jelentősen felértékelődött cégét eladta. Ez a jogszabálytervezet csak június 6. óta ismert, ebben a cikkben elsősorban arról írunk, miként kezelték/kezelik a legvagyonosabb magyarok a felhalmozott értékeiket. Akikről itt írunk, azok még nem tudhatták, hogy bizonyos ajtók záródnak, akik azonban mostantól alakítják ki rohamtempóban a hasonló struktúrájukat, alighanem már erre a változásra is reagálnak.
Az elmúlt évtizedekben Magyarországon is hatalmas vagyonok halmozódtak fel, jól jövedelmező vállalkozások jöttek létre. Hogyan biztosítható, hogy ezek a sokszor több száz vagy több ezer embernek munkát adó cégek, cégcsoportok az alapító nyugdíjba vonulása vagy halála után is fennmaradjanak és működjenek?
Erre jöttek létre a családi vagyonkezelő alapítványok, amelyekről az alábbi bírósági linken lehet információkat találni, de az is jó módszer, ha a különböző cégregiszterekben keresünk rá arra a kifejezésre például, hogy „vagyonkezelő alapítvány”.
A másik bevett struktúráról, vagyis a bizalmi vagyonkezelésről inkább csak a szolgáltatók, és nem a vagyonok felől találunk nyilvános információkat. Ebben a világban próbáltunk tájékozódni, a munkákat Dr. Antall György, az Apelso Trust vezetője, illetve Dr. Békés Balázs, a Sine Qua Non Trust vezetője segítette. Mivel mindig a tulajdonnevek a legizgalmasabbak, a konkrét alapítványokkal, személynevekkel és cégekkel kapcsolatban is kutakodtunk. Ez a munka már saját kutatás volt, a szakma ugyanis az ügyfelekről semmit nem mondhat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.