Szerző: SZALAI ANNA
2023.06.29.
Az MR Közösségi Lakásalap fő feladata a nehéz lakhatási helyzetben lévők segítése.
Az Ukrajnában zajló háború elől menekülők, illetve az állami gondoskodásból kikerülő fiatalok lakhatását is felvette feladatai közé tavaly az MR Közösségi Lakásalap, holott az alapfeladat sem volt éppen kicsi. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Református Egyház Szeretetszolgálat (innen az MR rövidítés a névben) közös szociális lakásügynöksége a bukott devizahitelesek támogatására indított, majd 2020-ban felszámolt Nemzeti Eszközkezelő Program maradványának kezelésére jött létre. Az egyházi lakásalap birtokolja Magyarország egyik legnagyobb, de területileg legszétszórtabb ingatlanportfólióját és legproblémásabb bérlői körét is.
A Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több mint 30 ezer ingatlant vásárolt fel a csődbe ment devizahitelesektől, a kormányt azonban az ócsai lakópark fiaskója után egyre kevésbé érdekelte a program, végül pedig lezárása mellett döntött és lehetővé tette a lakások kedvezményes visszavásárlását. Az egykori adósok kilencven százaléka élt is a lehetőséggel, de csak kevesen fizettek egy összegben. Többségük részletekben törleszt azóta, miközben sokaknak továbbra is bizonytalan, hogy miből fedezik a fenntartási költségeket.
A megmaradó, zömében hátralékos bérlőket előbb egy vagyonhasznosító cégre bízták, majd 2022 januárjában az egész átkerült az egyházi lakásalaphoz. Első körben
6404 darab az ország 1370 településén szétszórt ingatlant kaptak meg ingyen, majd tavaly karácsonykor még megtoldotta ezt az MNV 69 házzal szintén térítésmentesen.
Az ingatlanok átlagos forgalmi értékét néhány millió forintra becsülték, mivel az állomány túlnyomó része felújítandó, sok üresen áll. Az átlagos lakbér 10 ezer forintra rúgott 2022 elején. A megmaradt bérlők többsége nyugdíjas vagy sok gyerekes. Az általuk fizetett bérleti díj, valamint a korábban értékesített 22 ezer részletfizetéssel megvett ingatlan törlesztőrészletei is a társaságot illeti meg, amellyel szabadon gazdálkodhatnak azzal a megkötéssel, hogy szociális lakáscélra kell fordítani. A bérleti díj az átadást követő két évben nem emelhető, de ez a korlátozás az idén lejár, így jövőre akár új bérleti díjakat is meghatározhat a lakásügynökség.
Tavaly mindenesetre 535 millió forintot szedtek be ezen a címen.
A társaság a 16 milliárd forintot meghaladó összértékűre becsült ingatlanállomány tulajdonjoga mellett a 2022. január 1-én fennálló követeléseket is átvette, amelynek értéke akkor 450 millió forint volt. Mivel a háború okán kihirdetett veszélyhelyzetet miatt fizetési moratórium volt érvényben egészen tavaly év végéig, a bérlőktől nem lehetett ezt behajtani,
viszont kiszámláztak nekik újabb 617 milliót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.