ÁLLÓHÁBORÚ: FELFOGHATATLANUL SOK PÉNZT ZÁRTAK EL A MAGYAR KORMÁNYTÓL BRÜSSZELBEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: MAGYARI PÉTER
2023.06.06.

Mai állás szerint 30 milliárd euró uniós pénzhez, több mint tízezer milliárd forinthoz nem férhet hozzá az egyébként is hiánnyal küszködő magyar költségvetés. A keret ötödének megnyitására számít Budapest, de a várakozásai ellenére ősz előtt erre nincs esély, és később sincs rá garancia. Az illiberális modell és a háborúban mutatott oroszbarát politika együtt már sok volt: az EU most tényleg kemény kézzel bánik az Orbán-kormánnyal.

„Nézze meg, hogy Lengyelország mekkora szerepet vállal az ukránok támogatásában, és ehhez képest hogyan viselkedik a magyar kormány. És egyelőre a lengyelek sem férhetnek hozzá az EU-s támogatásokhoz. Nagyon furcsának tartanám, ha Budapest előbb jutna forrásokhoz, mint Varsó” – mondta a Válasz Online-nak egy diplomata, akinek jó rálátása van az EU Tanácsában zajló vitákra. Míg az őszi lengyelországi választások után jó esély van rá, hogy a Varsónak járó támogatások ügyében megoldás szülessen, addig nem látszik Brüsszelben olyan forgatókönyv, amely alapján Budapest gyorsan hozzáférhetne a befagyasztott pénzéhez.

S hogy mit kapott eddig a magyar kormány? Nos, a 2021-27-es EU-s költségvetés fejlesztési támogatásaiból (MFF), és az RRF-nek nevezett, a járvány okozta károk kompenzációjára létrehozott európai alapból: semmit. Egyetlen centet sem.

Jelenleg csak a mezőgazdasági támogatások és az előző, 2020 végén zárult pénzügyi ciklusból elmaradt pénzek érkeznek. A friss támogatások pedig egyre inkább hiányoznak a magyar gazdaságból. Az elmúlt tíz évben nagyjából a magyar GDP 3-4 százalékát tették ki az EU-s transzferek, az RRF-fel idén ez ennél is magasabb lehetne. Ráadásul a forint árfolyama nagyban függ attól, hogy milyen hírek jönnek a támogatásokról: optimista bejelentésekkor erősödik, pesszimista hírek érkeztekor gyengül. A 2021 nyara óta jelentősen megdrágult energiaimport miatt a forint gyengülése különösen sokat árt a magyar gazdaságnak.

Nem véletlen, hogy a magyar kormány igyekszik néhány hetente sikerként beállítani, hogy egy újabb tárgyalási forduló után közelebb került a befagyasztott pénz lehívásához – csakhogy közben egyre távolabb tolják ennek várható idejét. Navracsics Tibor, az EU-s tárgyalásokban főszereplő miniszter például tavaly decemberben azt mondta a Magyar Nemzetnek, hogy „akár már tavasszal érkezhetnek” a felfüggesztett uniós pénzek. A tavasz utolsó hetének első napján Bóka János, a miniszterelnök EU-ügyi államtitkára a Bloomberg hírügynökségnek már azt vezette fel jó hírként, hogy „nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz”, úgyhogy akár már a harmadik negyedévben jöhet a pénz. Gulyás Gergely május 11-én jelentette be, hogy a magyar kormány teljesítette az EU-s intézmények felé tett vállalásainak jelentős részét, így júniusban már kiküldik az első számlákat Brüsszelbe, amelyeket a jelenleg befagyasztott forrásokból kellene fedezni. „Reményeink szerint ki is fogják fizetni” – mondta akkor a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Johannes Hahn költségvetési biztos, az Európai Parlament illetékes szakbizottságának május 24-i meghallgatásán viszont azt mondta, hogy a kifizetések megkezdése 2024-re is átcsúszhat, annyira lassan halad a magyar kormány az előírások teljesítésével...

ITT OLVASHATÓ