Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.06.14.
Az előző év második felében az EU országok inflációs rangsorában Magyarország az élbolyba, majd az élre került, s őrizzük ezt a pozíciót 2023 első hónapjaiban is – kezdte az inflációról elemzését a GKI Gazdaságkutató. Mint leírták: az euró övezetben tavaly 8,4 százalék lett az árindex, amely jóval alacsonyabb, mint a rezsicsökkentett energia árakat, ár-sapkás üzemanyagot és néhány árrögzített élelmiszert tartalmazó magyar adat. Utóbbi 14,5 százalék, ami a hazai specialitások nélkül valójában 22 százalék körüli lenne, miközben a „háborús infláció” elméletben mindenkit sújtana. Az idén a piaci üzemanyagárak fokozzák az áremelkedést, ami várhatóan 18 százalék körül alakul, vagyis legalább háromszorosa lehet az euró övezetinek (5-6 százalék).
A hosszabb távú folyamatokat nézve látható, hogy a hazai árak emelkedése 2016-tól, a Kormány mesterséges gazdaság élénkítésének évétől váltott nagyobb sebességre. 2017 januárja és 2023 márciusa között az EU-ban 22 százalékkal, az euró övezetben 25,1 százalékkal, nálunk pedig 56,5 százalékkal nőttek az árak, közel hasonló külső körülmények mellett. Ami azt jelenti – nyomatékosította a GKI –, hogy az eltérésnek belső okai vannak. Utóbbi alátámasztja az is, hogy 2012. január és 2017. január között alig volt eltérés az áremelkedések ütemében a hazai és az EU adataiban.
A GKI megállapította, hogy 2010 eleje óta a hazai fogyasztói árindexet (+83,8 százalék) felfelé húzza az élelmiszerek (+147,6 százalék, súlyuk 29 százalék) és a szeszesitalok, dohánytermékek (166,1 százalék, súlyuk 7,9 százalék) árindexe. Ennek oka az előbbi esetben az ágazati különadók és a szabályozási korlátok (például új egységek nyitásának korlátai, adminisztrációs terhek emelkedése) mellett a munkaerő és energiaköltségek átlagnál gyorsabb emelkedése...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.