Szerző: MUHARI JUDIT
2023.05.16.
Olyan, mint a Covid-19 idején közölt statisztika: vannak benne számok, a valós helyzetről, a gondokról mégsem ad képet.
Azt az összefoglalót értékelte így Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke, amit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egyik elnökhelyettese küldött Kanász-Nagy Máté, LMP-s országgyűlési képviselőnek. A politikus írásbeli kérdésben fordult Rétvári Bencéhez, a Belügyminisztérium államtitkárához. Azt szerette volna tőle megtudni, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátási területen, azaz a teljes szociális szférában hányan dolgoznak, hány alkalmazottnak van felsőfokú- és mennyinek középfokú végzettsége, illetve hány fő rendelkezik szociális szakirányú végzettséggel. Az államtitkár azonban válasz helyett a KSH-hoz irányította az ellenzéki országgyűlési képviselőt.
Kanász-Nagy Máté lapunknak azt mondta: szerette volna megtudni, az utóbbi években hogyan alakult a szociális szférában dolgozók helyzete. Azért éppen rájuk kíváncsi, mert míg az egészségügyi dolgozók kaptak béremelést, az oktatási szektor alkalmazottaiért szót emelnek, és legalább egy ígéretet kaptak a bérfejlesztésre, a szociális szféra alkalmazottai teljesen magukra maradtak. Mint mondta, a most megkapott táblázatból annyi látszik, hogy körülbelül 100 ezer ember dolgozik ezen a területen, és az elmúlt években nagy változás nem történt. Ha ezeknek a munkavállalóknak a családtagjait és az általuk gondozott embereket is ide vesszük, akkor a problémájuk több százezer embert érint. Kiolvasható – mondta –, hogy a területen kevés a diplomás, de, hogy pontosan mennyi, az igazán ki sem derül, hiszen van olyan sor, ahol a középfokú végzettségűekkel együtt szerepelnek. Pedig a professzionális ellátás, szolgáltatás fontos eleme lenne a magasan képzett munkavállaló. Úgy fogalmazott: még ha hiányos is, de legalább van néhány adat a kezében arról, hogy sürgős változásra van szükség. Újra benyújtja az Országgyűlés elé azt a korábbi javaslatát, amely a bérfejlesztésről és egy 500 ezer forintos jutalomról szól. Meleg Sándor viszont az mondta, több kollégájával
próbálta értelmezni a táblázatot, de nem nagyon sikerült. Vannak sorok oszlopok és számok, de nincsenek viszonyítási pontok
– fogalmazott. Nem tudni például, hogy az a 100 ezer ember, aki a táblázat szerint az ágazatban dolgozik, 120 ezer, vagy 90 ezer álláshelyen dolgozik. A számok alapján olyan, mintha minden rendben lenne – mondta, pedig a családsegítőknél legalább 15 százalékos a hiány, és vannak olyan bentlakásos intézmények, ahol 30-40 százalékos a létszámhiány. Ez sehol nem szerepel. Ahogy a gyermekvédelmi intézmények sem. Pedig az elmúlt hónapok botrányaiból kiderült, mekkora a baj ezen a területen, komoly munkaerőgondok vannak, nemcsak mennyiségileg hanem minőségileg is.
De az adatokkal más problémák is vannak. A csecsemő-és kisgyereknevelők mellé besorolták az óvónőket, akik a köznevelésben dolgoznak, nem a szociális szféra alkalmazottai. A szociális segítők pedig, akik az egyéb felsőfokú vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások között szerepelnek, szintén hibásan vannak feltüntetve, hiszen nekik nincs előírva képzési paraméter. Nem tudni azt sem, kiket takar az egyéb ügyintézők kategória, ahogy a szakképzettséget nem igénylő fizikai foglalkozás besorolás sem világos. Ők lehetnek a takarítók és a konyhások? – tette fel a kérdést. Csakhogy ők nem a szociális szféra dogozói. Ahogy olyan kategória sincs, hogy egyéb személygondozási foglalkozású, mert még a gépkocsivezető is a szociális segítő munkakörben dolgozik. Az egész táblázat hibás, félrevezető, és még köszönőviszonyban sincs a szakmában használt fogalomrendszerrel – jelentette ki Meleg Sándor.
Inflációs prés alatt az otthoni szakápolók...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.