Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.05.31.
A populizmus nem szűnő globális vonzerejéről közöl áttekintést a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség, Recep Tayyip Erdogan török államfő újabb választási győzelmének apropóján. E győzelem – az immár két évtizedes uralom meghosszabbítása – annak ellenére következett be, hogy közben megélhetési válság tört ki, gyengült a fizetőeszköz, és népharag övezte a súlyos februári földrengés következményeinek elfuserált kezelését – olvasható a cikkben, amelynek a szerzője szerint az „erős ember” imázsa volt az, ami az alkalmazkodni kész állami média jóvoltából mozgósította Erdogan konzervatív szavazó bázisát.
Az Egyesült Államokban – indul a Bloomberg körképe – továbbra is Donald Trump a leginkább esélyes a republikánus elnökjelöltség elnyerésére a 2024-es választás előtt – dacára annak, hogy minden választó tudja, milyen jellembeli hiányosságai vannak, és hogy milyen kaotikusan végződött a hivatali ideje, a 2021. január 6-ikai kapitóliumi lázadással. Olaszországban a populista feltámadás Giorgia Melonit emelte a hatalomba – a jobboldali nacionalista miniszterelnöknek 2,7 millió Facebook-követője van. Franciaországban általános felháborodást váltott ki Emmanuel Macron nyugdíjreformja, és ez erősíti Marine Le Pen helyzetét a 2027-es elnökválasztásra, amelyen Macron már nem induhat. Ami Magyarországot illeti, ott Orbán Viktor továbbra is elmozdíthatatlannak látszik. Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök besározta magát az el-elakadó ukrajnai háborúval, de valószínű, hogy 2024-ben további hat évre be tudja biztosítani magának az elnökséget. Végül Indiára pillant a Bloomberg, ahol Narendra Modi sorrendben harmadik miniszterelnöki ciklusát igyekszik elnyerni, hindu nacionalista programmal.
A hírügynökség arra az általános megállapításra jut az egyes említett országokban tapasztaltak alapján, hogy a távolinak érzékelt elittel szembeni szavazói harag továbbra is termékeny talajt biztosít a választásokon a populista politikusoknak, és ennek közege sokkal inkább a közösségi médiafelületeken való háborgás, mintsem a józan politikai mérlegelés.
Tovább az autoriter úton
Erdogan várható politikájáról egyébként a New York Times – elemzői véleményekre hivatkozva – úgy ítéli meg, hogy az újraválasztással megszerzett nacionalista felhatalmazás birtokában az eddiginél nagyobb mozgásteret láthat önmaga számára az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok helyrehozására. Így aztán lehet, hogy már az atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozója előtt hajlandó lesz beletörődni a svéd NATO-csatlakozásba, ami megnyithatja az utat a török légierő korszerűsítése, amerikai F-16-os gépek beszerzése előtt.
A lap megszólaltatja Ian Lessert, a German Marshall Fund brüsszeli irodájának a vezetőjét, Törökország-szakértőt, aki szerint Erdogan ugyan csalódást okozhat azoknak, akik nyugatiasabb Törökországban reménykednek, de hát nem Törökország az egyetlen olyan szövetséges állam, amely egyre inkább autoriter jellegű – mondja Lesser, és példaként megemlíti Magyarországot, Szerbiát, valamint Lengyelországot.
Erdogan várható politikájáról egyébként a New York Times – elemzői véleményekre hivatkozva – úgy ítéli meg, hogy az újraválasztással megszerzett nacionalista felhatalmazás birtokában az eddiginél nagyobb mozgásteret láthat önmaga számára az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok helyrehozására. Így aztán lehet, hogy már az atlanti szövetség júliusi csúcstalálkozója előtt hajlandó lesz beletörődni a svéd NATO-csatlakozásba, ami megnyithatja az utat a török légierő korszerűsítése, amerikai F-16-os gépek beszerzése előtt.
A lap megszólaltatja Ian Lessert, a German Marshall Fund brüsszeli irodájának a vezetőjét, Törökország-szakértőt, aki szerint Erdogan ugyan csalódást okozhat azoknak, akik nyugatiasabb Törökországban reménykednek, de hát nem Törökország az egyetlen olyan szövetséges állam, amely egyre inkább autoriter jellegű – mondja Lesser, és példaként megemlíti Magyarországot, Szerbiát, valamint Lengyelországot.
Szerbia lehet Putyin második frontja a NATO ellen
Szerbia persze nem véletlenül kerül most fókuszba. Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent, Képmutatók internacionáléja című cikkében felhívja a figyelmet arra: az ukrajnai háború árnyékában az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy a Balkánon is van két válsággóc, Koszovó és Bosznia, és mindkettőben kulcsszerepet játszik Aleksandar Vucic, Szerbia autokrata elnöke. Lendvai szerint a Szerbiában, valamint Bosznia szerb részében uralkodó oroszbarát hangulat lehetővé teheti Putyin számára, hogy második frontot nyisson a NATO ellen. A szerb vezetés által saját maga támogatására szervezett, múlt pénteki belgrádi tömegrendezvényen különösen feltűnő volt Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter fellépése – írja. Szintén kitér a cikkben Orbán Viktorra, akit cinikus békéltetőnek nevez, mondván, a minap, a katari világgazdasági fórumon teljes mértékben felsorakozott az oroszok Ukrajna-politikája mögé. Megemlíti azt is: Orbánnak, a magyarországi liberális demokrácia lerombolójának a hatvanadik születésnapja közeledtével merő képmutatás, hogy Magyarország alkalmas lenne az EU-elnökség ellátására 2024 második felében.
Szerbia persze nem véletlenül kerül most fókuszba. Lendvai Pál a bécsi Der Standardban megjelent, Képmutatók internacionáléja című cikkében felhívja a figyelmet arra: az ukrajnai háború árnyékában az ember hajlamos megfeledkezni arról, hogy a Balkánon is van két válsággóc, Koszovó és Bosznia, és mindkettőben kulcsszerepet játszik Aleksandar Vucic, Szerbia autokrata elnöke. Lendvai szerint a Szerbiában, valamint Bosznia szerb részében uralkodó oroszbarát hangulat lehetővé teheti Putyin számára, hogy második frontot nyisson a NATO ellen. A szerb vezetés által saját maga támogatására szervezett, múlt pénteki belgrádi tömegrendezvényen különösen feltűnő volt Milorad Dodik boszniai szerb vezető és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter fellépése – írja. Szintén kitér a cikkben Orbán Viktorra, akit cinikus békéltetőnek nevez, mondván, a minap, a katari világgazdasági fórumon teljes mértékben felsorakozott az oroszok Ukrajna-politikája mögé. Megemlíti azt is: Orbánnak, a magyarországi liberális demokrácia lerombolójának a hatvanadik születésnapja közeledtével merő képmutatás, hogy Magyarország alkalmas lenne az EU-elnökség ellátására 2024 második felében.
A demokrácia törékeny
Végül pár mondat egy ennél sokkal elvontabb elmélkedésről. A londoni Financial Times egyik podcastjában Martin Wolf, a lap gazdasági főkommentátora meglehetősen borúlátóan szól a nyugati berendezkedés jövőjéről. Hihetőnek tartja azt a feltételezést, hogy a demokratikus kapitalizmus csupán rövid időre feltűnő radarkép az emberiség történelmében. Kétszáz évvel ezelőtt még sehol sem létezett demokrácia, az embereknek fogalmuk sem volt arról. A demokráciát ugyan többször kipróbálták a történelem során, de az sohasem volt hosszú életű, előbb-utóbb mindig nevetségessé vált vagy polgárháborúba torkollott, majd leváltotta egy hódító vagy egy „erős ember” – csak hogy visszakanyarodjunk a lapszemle kiinduló eleméhez. Martin Wolf szerint a nagy, bonyolult, sokszínű társadalmak irányítására sokkal alkalmasabbnak bizonyultak a birodalmak és a monarchiák, mint a demokráciák. Amerika példájában sem lát erre ellenbizonyítékot: mint mondja, az alapító atyáknak is kétségeik voltak a választáson alapuló politikai rendszer tartós életképességét illetően, és azért építettek abba bele annyi akadályt, hogy meggátolják a többségi elv túlhajtásait. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész konstrukció nagyon törékeny – érvel a brit elemző, és annyi engedményt azért tesz, hogy kisebb, homogénebb országokban ennél szilárdabbnak mutatkozik a demokratikus berendezkedés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.