Szerző: ROSTOVÁNYI ZSOLT
2023.05.17.
Utólag már világosan kijelenthető: a hatpárti összefogásnak kevesebb esélye volt, mint azt előzetesen feltételezték.
„A törökök a stabilitásra szavaztak. Félretették a politikai és gazdasági aggályaikat, és a nacionalizmust választották” – így összegezte lapunknak a vasárnapi sorsdöntő választások kimenetelét Emre Caliskan, a brit Külpolitikai Központ (Foreign Policy Centre) Törökországgal foglalkozó kutatója. A szakember az ellenzéki összefogás kudarcának tudta be, hogy a pusztító februári földrengést követően, illetve a pénzügyi instabilitás idején a kormányzó Népi Szövetség a korábbinál szűkebb, de így is egyértelmű többséget szerzett a parlamentben, a hivatalban lévő államfő, Recep Tayyip Erdogan pedig előnyből indulhat az elnökválasztás nem egészen két hét múlva esedékes második fordulóján. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az okok sokrétűek, részben abból is fakadnak, hogy a kormány és az ellenzék nem egyenlő versenyfeltétekkel vágott neki a szavazásnak.
„Más, versengő tekintélyelvű rendszerekhez, például a magyarországihoz hasonlóan Törökországban sincsenek fair választások, ugyanakkor a szavazatösszesítés tisztességes. Szóval az eredmények hitelesek: a szűk többség Erdogant választotta. A török elnök ugyanakkor teljesen uralja a médiát, a szavazást megelőző napon például szinte minden csatorna az ő legutóbbi interjúját sugározta. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a választásra való felkészülés nem a kampánnyal kezdődik, hanem jóval korábban. A nacionalista pártok azért is teljesítettek jobban az urnáknál, mert az elmúlt öt évben a megosztó, nacionalista politikai üzenetek voltak dominánsak” – fogalmazott Caliskan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.