Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.05.09.
Idén április 27-én - már nem először - született olyan döntés az Európai Bíróságon, miszerint nem lehet a banki ügyfél helyett olyan szerződést létesíteni, amely nem az ügyfél hozzájárulásával és szándékával történik. Már jól ismert problémáról van szó, ami elsősorban a devizahiteleseket érinti. A magyar bankok évekig fogyasztóvédelmi szempontból megkérdőjelezhető módon ide-oda számolták a forint-deviza árfolyamokat, ezzel pedig sok esetben tetemes tartozásba estek azok a pórul járt hitelt felvevő ügyfelek, akik amúgy korábban csupán egy szerényebb összeget vettek fel. A pénzintézetek árfolyamjátszmájának leállításával a kormány az ügyfelek védelmében rögzítette az árakat, azonban mindezt olyan árfolyamon, amit nem az ügyfelek hozzájárulásával határozott meg. Az Európai Unió Bírósága most kimondta: fogyasztóvédelmi szempontból ez a gyakorlat helytelen. Ebből két kérdéskör emelhető ki. Egyrészt, vajon a magyar bíróságok az EU-s irányelveket és konkrét döntéseket alkalmazzák-e az egyes ügyekben? Ha nem, miért nem, és egyáltalán kötelező-e azokat alkalmaznia? Vajon minek kellene történnie ahhoz, hogy az európai jogrendnek megfelelően működjenek a magyar bíróságok? Másrészt, általában az európai irányelvek hogyan kerülnek átültetésre a magyar jogrendszerbe, mire van szükség hozzájuk? Szükséges-e új törvényeket alkotni, vagy pedig a bírói gyakorlatra van bízva, hogy ki milyen szempontokat vesz figyelembe. A Másrészről 2023. május 4-i adásában Rózsa Péter Dr. Marczingós László ügyvéddel, valamint Lattmann Tamás jogásszal tárgyalja meg e két kérdéskört.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.