ISKOLAI SZEGREGÁCIÓ: A MAGYAR ÁLLAM ISMÉT PERT VESZTETT

JELEN
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2023.05.11.

Miközben egy strasbourgi eseményen egy Nagy-Britanniába kivándorolt szlovákiai származású roma fiatalember, akit szülőhazájában kisegítő iskolába akartak kényszeríteni, arról mesélt, hogyan lett sikeres új hazájában, addig néhány utcával távolabb egy magyarországi roma fiúnak ítélt meg szerény kártérítést az Emberi Jogok Bírósága azért, mert idehaza cinikus indokokkal vették el tőle azt a lehetőséget, hogy integrált oktatást kapjon. Mivel a kormányzat nem deszegregál, Magyarországon a hátrányos helyzetű roma szülőknek egyetlen lehetőségük maradt arra, hogy integrált iskolába járassák a gyereküket: ha átiratkozási kérelmet írnak. Ezt azonban tömegesen utasítják el az oktatási intézmények.

– A tanáraim nagy része a roma származásom miatt nem kedvelt – mondja most egy strasbourgi konferenciateremben Ondrej Oláh tökéletes angolsággal, finom, brit akcentussal. A történetét meséli az eseményen, amelyre előadóként hívták meg az Európai Unió és az Európa Tanács egyik közös, az „Inkluzív iskolák” (INSCHOOL) elnevezésű projektje kapcsán. Ondrej ennek a programnak a nagykövete. A húszas éveinek elején járó roma fiatalember Szlovákiában, Rimavská Sobota mellett járt általános iskolába. Ebben az iskolában Ondrej bátyja megbukott, évet kellett ismételnie, de az iskolavezetés közölte a szülőkkel, hogy az lenne a legjobb, ha a fiú átmenne egy speciális iskolába, ahová a „papíros” gyerekek járnak. Az igazgató emellett azt is kezdeményezte, hogy a báttyal együtt Ondrej is kerüljön át abba a bizonyos speciális iskolába, holott Ondrej nem volt ugyan a legjobb tanuló, de nem okozott nehézséget számára a tanulás.

A speciális iskolák jellemzően azok az intézmények, ahol a roma gyerekek – függetlenül attól, hogy vannak-e tanulási nehézségeik – ki szoktak kötni. Ondrej édesapja ekkor azt érezte, ez így nem mehet tovább, s a család Angliába költözött. Ennek már 11 éve. Ondrej egy átlagos brit iskolában folytatta tehát az iskolai karrierjét.

Ott aztán gyorsan kiderült, hogy az ég világon semmi baja, nem szükséges neki a gyógypedagógiai iskola, minden gond nélkül integrálódott a brit gyerekek közé, és ahogy az már lenni szokott ebben a korban, hihetetlen sebességgel alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.

Amikor elkezdte a brit iskolát, nem beszélt jól angolul. Ez a felvételi vizsgák során derült ki – angolból rosszul teljesített, de matekból jól. De ez nem okozott gondot az iskolának: a fiú jó matematikai készségeire alapozva, néhány hónappal később az iskola áthelyezte őt a legjobb matekosok csoportjába, ahol az angolt is gyakorolnia kellett. Néhány év múlva Ondrej a legjobb tanulók közé került: olyan eredményekkel teljesített a középiskola felsőbb éveiben is, hogy az iskolája azt tanácsolta neki, mindenképpen tanuljon tovább az érettségi után. Ondrej szárnyallt tovább: pszichológia szakos egyetemistaként az iskola egyik legjobb hallgatójaként végzett, azóta saját vállalkozást vezet, és vezető beosztást tölt be egy brit vállalatnál. Messze jutott a kisegítő iskolától.

– Még mindig emlékszem, milyen volt Szlovákiában iskolába járni. A brit iskolai élményeim más perspektívába helyezik a szlovák emlékeimet. Voltak tanáraim, akik szerettek, és voltak, akik nem. Ez nem gond, nem kedvelheti minden tanár az összes diákját. De most már látom, hogy Szlovákiában a probléma az volt, hogy a tanáraim nagy része azért nem kedvelt, mert roma vagyok – mondja Ondrej, aki tenni akar azért, hogy emigrálás nélkül is hozzáférjenek a kelet-európai roma gyerekek a diszkrimináció-mentes, inkluzív oktatáshoz.

Egyébként a brit tanárokat is meglepte, milyen sok szlovák diák érkezik hozzájuk speciális iskolákból, Ondrejéhez hasonló történettel. Egy civilszervezet felmérést végzett 61 brit iskolában, az ott tanuló szlovák és cseh roma diákok körében, és megdöbbentő eredményekre jutott.

A gyerekek 85 százaléka hazájában speciális iskolába járt. Ezeknek a gyerekeknek mindössze négy százaléka került speciális iskolába Nagy-Britanniában.

Az Európai Bizottságnak is feltűnt, hogy a cseh és a szlovák rendszerben a speciális iskolákon keresztül is elkülönítik a roma tanulókat a többségiektől, ezért el is indította mindkét tagállam ellen a kötelezettségszegési eljárást. A szlovák eljárás olyan fokon elakadt a szlovák kormány ellenállásán, hogy néhány napja a Bizottság úgy döntött, az Európai Unió Bírósága elé citálja Szlovákiát, mivel nem tesz semmit a roma gyerekek oktatási diszkriminációjának felszámolása ellen.

Magyarország ellen is indult kötelezettségszegési eljárás a roma gyerekek oktatási elkülönítése miatt. Az eljárás 2016-ban kezdődött, és még mindig nem záródott le. Nem kizárható az a forgatókönyv sem, hogy a magyar roma gyerekek oktatási esélyeinek ügye is bírósági szakaszba kerül...

ITT OLVASHATÓ