HOGYAN LEHET VÉGE A HÁBORÚNAK UKRAJNÁBAN?

QUBIT
Szerző: SZ. BÍRÓ ZOLTÁN
2023.05.15.

Sz. Bíró Zoltán kötete, a Putyin háborúja június elején, az Ünnepi Könyvhétre jelenik meg a Gondolat kiadó Progressz Könyvek sorozatában. A könyv nem a háború eseményeit követi nyomon, nem ezt tekinti elsődleges feladatának, bár azt is tárgyalja; a szerzőt sokkal inkább annak előzményei, okai, előkészítésének módjai, az orosz társadalom háborúra hangolása, az emlékezetpolitika eszközeivel való meggyőzése foglalkoztatja. Külön fejezet szól a háború orosz belpolitikai és gazdasági következményeiről is, vagyis a kötet olyan témákat mutat be, amelyek a napi hírekben egyáltalán nem, vagy csak mellékesen, a megértést segítő szélesebb kontextus nélkül bukkannak fel. Az alábbi cikk a 2023 áprilisában fennálló helyzetet és a háború lehetséges végkimenetelét tárgyalja. A kötet másik két fejezete a Qubiten itt és itt olvasható.

Nincs annál hálátlanabb feladat, mint a háború kilátásairól értekezni, miközben még javában tart. Ráadásul, amikor ezeket a sorokat írom, ha minden igaz, épp egy régóta várt ukrán ellentámadás előtt állunk, aminek eredményétől sok minden függ. Ha az ukránoknak sikerülne nagy területeket visszaszerezniük, azzal nemcsak katonai sikert érnének el, hanem politikai eredményt is. A jelentős területszerzés ugyanis megerősíthetné az ukránok kitartását, harci kedvét, ahogy nyugati szövetségeseiket is abban, hogy érdemes a megtámadott országot támogatni, mert az nemcsak jó ügyet szolgál, de egyben eredményes is.

Mi az, ami ismert a háború tizennegyedik hónapjában?

Tudjuk, hogy az orosz agresszornak sikerült a 2014-ben megszerzett ukrán területekhez, amik Ukrajna összterületének 7 százalékát tették ki, 2022 áprilisára további 15 százaléknyi területet szereznie. Az ukránok tavaly kora ősszel azonban visszavették ennek egy részét, így ma – 2023 áprilisában – az oroszok Ukrajna területének 17 százalékát tartják megszállva. Szakértői becslések szerint a háború korai szakaszában a támadók napi 20-30 ezer tüzérségi lőszert használtak el, miközben az ukránok alig hatezret. 2023 tavaszára az oroszok napi lőszerhasználata 10 ezerre csökkent, míg az ukránoké háromezerre.

Az ukrán költségvetés hiánya 2022 decemberéig folyamatosan nőtt, ami háborús körülmények között aligha meglepő. A büdzsé hiánya ekkorra elérte a 241 milliárd hrivnyát, ami mintegy 7,5 milliárd dollárnak felel meg. Négy hónappal később ez lecsökkent 145 milliárd hrivnyára, vagyis 3,9 milliárd dollárra. Abban, hogy a költségvetés 2022-ben nem omlott össze, fontos szerepet játszott a Nyugat pénzügyi segítsége, ami havi 2,5-3 milliárd eurót tett ki. Az infláció, ami a háború előtti évben 6 százalékos volt, a háború hírére rövid időn belül felszaladt 10-12 százalékra, majd 2023 elején egészen 27 százalékra nőtt, hogy ezt követően elkezdjen lassan csökkenni. Áprilisban már 25 százalék alá szállt a pénzromlás mértéke. Az ukrán külkereskedelem is megérezte a háborút, ami nem is csoda, látva az agresszorok által elkövetett kiterjedt pusztítást. A gazdaság teljesítménye jelentősen visszaesett. A recesszió 2022-ben – a várakozásokkal szemben – „csak” 25,5 százalékos volt. Igaz, az utolsó negyedévben, amikor már megmutatkoztak az ország energiarendszere ellen végrehajtott szisztematikus orosz támadások következményei, annak mértéke már felfutott 34,4 százalékra. Az ország külkereskedelmi mérlege ugyan továbbra is hiányt mutat, ám az 2023 áprilisában már nem volt több 2 milliárd dollárnál.

A háború miatt nagyon sok ember volt kénytelen elhagyni lakhelyét. 2023 tavaszán mintegy 5,4 millió belső menekültet tartanak számon. Ők azok, akik Ukrajnán belül kerestek állandó otthonuknál biztonságosabb lakhelyet. Számuk 2022 júniusában még 8 millió volt, ami azóta részben azért csökkent, mert egy részük külföldre távozott, míg egy másik részük visszatért eredeti otthonába. Mindeközben az ország határain kívül 8,2 millió ukránt tartanak számon. Ebből 5,3 millióan valamelyik európai országban nyertek menedéket, míg közel 3 millióan – önként vagy kényszerből – Oroszországba vagy kisebb részt Beloruszba távoztak. Az OECD becslése szerint egy menekült befogadásának és egyévi támogatásának költsége Európában legkevesebb 10 ezer euró, de inkább több, ami azt jelenti, hogy az európai államok 2022 nyarától 2023 áprilisáig több mint 40 milliárd eurót költöttek erre. Ez nagyságrendekkel több, mint amit erre a célra az Egyesült Államok és Kanada eddig kiadott.

Washington legfőképp fegyverszállításaival nyújt jelentős segítséget a harcoló Ukrajnának. Ez a segítség összemérhető az Egyesült Államok II. világháború idején a „kölcsönbérleti törvény”, a Lend Lease Act keretében a Szovjetuniónak nyújtott támogatás nagyságával. Annak éves értéke mai dollárba átszámítva mintegy 40 milliárd dollár volt. Az ukrajnai háború első évében Washington ennél nagyobb pénzügyi és haditechnikai segítséget nyújtott Kijevnek.

A háború emberek tízezreinek életét oltotta ki. Mindkét oldal hadititokként kezeli veszteségeit, ezért nincsenek megbízható adataink pontos nagyságukról. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy orosz és ukrán oldalon egyaránt több tízezer katona esett el már eddig is, és alighanem a polgári lakosság vesztesége sem ezrekben mérhető.

Hogyan lehet vége a háborúnak?

...

ITT OLVASHATÓ 

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN KORÁBBI KÖNYVEI ITT TALÁLHATÓK