Szerző: PAPP ZSOLT
2023.05.31.
A kormány számaiból kiderül, hogy az állam magára fordított kiadásai bőven a hat százalékos infláció felett 15 százalékkal, az államadóssággal kapcsolatos kiadások 24 százalékkal nőnek, ezzel szemben a gazdasági támogatások 7 százalékkal mérséklődnek, míg a jóléti kiadások négy százalékkal emelkednek, vagyis ráértékén számolva két százalékkal mérséklődnek. A jövő évi költségvetést két hatalmas tétel, a honvédelmi fejlesztések és az államadósság finanszírozása határozza meg, minden más csak ezután jöhet.
A honvédség kiemelését és gyors ütemű fejlesztését az ukrajnai háborúval indokolja a kormány, illetve a korábban megkezdett fejlesztések is mostanra érnek be, ezeket finanszírozni szükséges. Erre a célra 1796 milliárd forint jut, ez 29 százalékos növekedés ideihez mérten. Ezzel párhuzamosan a rendvédelmi kiadások 15 százalékkal emelkednek. A másik kiemelt finanszírozást igénylő terület az államadósság: elmúlt hónapok magas inflációja, a jegybank kamatemelései visszahullottak az államra, az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások 2000 milliárddal ugrottak meg a korábbi évekhez képest, és ebben még nincs is benne a Magyar Nemzeti Bank várható veszteségeinek megtérítése. Jövőre az kamatkiadásra már több mint 3100 milliárdot kell költeni, ami majdnem megegyezik a egészségügyre tervezett 3225 milliárd forinttal.
A jóléti tételek teszik ki az államháztartási kiadások közel felét, erre a célra több mint 19 600 milliárd forint jut, ami csak négy százalékos növekedés az előző évhez képest. A kormány itt számolta el a rezsitámogatásokat, amelyek az idei évhez képest várhatóan megfeleződnek (amiatt is a csökkenés a jóléti oldalon). A beterjesztett költségvetés szerint viszont mind az oktatás, mind az egészségügyre fordított kiadások reálértéke emelkedhet: a közoktatásért felelős Klebelsberg Központé 10 százalékkal, és a köznevelési támogatások is hasonló mértékben nőnek. Ez reálértéken négy százalékos növekedés jelent, vagyis komolyabb béremelésre, színvonalemelésre nagyon kevés, ennek ellenére, látva a költségvetés helyzetét, már ennek is örülni kell. A szakképzésre fordított kiadások reálértéke emelkedik, az egyetemeknél viszont felemás a kép: az állami egyetemek támogatása csökken, ám az alapítványi fenntartású intézmények hat százalékkal többet kapnak az ideinél, vagyis ők legalább a pénzüknél maradnak. Az egészségbiztosítási alap kiadásai is hasonlóan – 10 százalékkal – emelkednek, ám ebben már benne van az egészségügyi béremelések újabb fedezete, és nagyobbrészt erre megy el a többletpénz. A szakdolgozók bérét két ütemben növelik jövőre. Így az egészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszertámogatásokra azonban már kevesebb jut az idei évhez képest, vagyis az adófizetőknek ezen a téren nincs sok okuk az örömre, az egészségügyi ellátás színvonala feltehetőleg jövőre sem fog javulni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.