Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.05.03.
A sofiai székhelyű Open Society Institute évente elkészíti a Media Literacy Indexet, amely megmutatja, mennyire veszélyeztetik egy ország lakosságát az álhírek és a dezinformáció káros hatásai. A vizsgált 41 európai országból Magyarország a 27. de ha csak uniós összehasonlításban nézzük, a többi tagállam közül csak Görögország, Románia, Ciprus és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ebben a kérdésben. Mi a magyarázat erre az eredményre?
Ez az index kifejezetten azt próbálja vizsgálni, hogy egy társadalomnak milyen erős az ellenállóképessége az online dezinformációval szemben. Három nagy elemből áll össze az értékelés. Nézik a sajtószabadság helyzetét az adott országban, oktatási eredményeket a PISA-felmérés alapján, és a társadalmi bizalom szintjét az adott országban.
A magyar helyzet ebben a szempontrendszerben elsősorban a sajtószabadság helyzete miatt rossz. A PISA felmérések eredményeiből pedig a szövegértést nézik a legnagyobb súllyal, és ebben is egyre rosszabb eredményeket érnek el a magyar diákok.
Konkrétan az oktatási területre kitérve, az, hogy a szövegértési kompetenciák milyenek a fiataloknál, jó indikátora, hogy mennyire lesznek ellenállóak a dezinformációval szemben?
A médiaműveltség azoknak az ismereteknek, készségeknek a készlete, ami a tudatos, kiegyensúlyozott, értő médiahasználathoz szükséges. Ez egy nagyon komplex műveltség, több eleme van, ezért nagyon nehéz mérni, különböző korosztályoknál különböző sztenderdeket meghatározni. Korábban európai szinten is voltak próbálkozások a médiaműveltség szintjének mérésére, egy megfelelő módszertan kidolgozására, de eddig még nem született jól használható megoldás.
Ha objektív mérőszámok mentén nehéz is képet kapni arról, hogy áll a magyar iskolákban tanuló gyerekek médiaműveltsége, milyenek azoknak a tanároknak a tapasztalatai, akik jelentkeznek az Idea Alapítvány továbbképzéseire?
A tanárok azért jönnek a tanárképzésre, mert azt érzékelik, hogy a gyerekek nagyon sok mindent fogyasztanak az interneten, de nincsenek eszközeik az információ megbízhatóságának vizsgálatához az online térben. Érzik, hogy az iskolának kéne ezzel foglalkozni, viszont nincsen hozzá megfelelő elérhető tananyag.
Mi az, ami a dezinformáció, az álhírek témaköréből része annak a médiaismeret tananyagnak, ami a Nemzeti Alaptanterv alapján az iskolában át kell adni a gyerekeknek?
Ez azért nehéz kérdés, mert a a médiatudatosság fejlesztési célként megjelenik ugyan a NAT-ban, de a kerettanterv már nagyon mostohán bánik a médiaműveltség-fejlesztéssel. Úgy szerepel benne integrált formában ez a témakör, hogy a megvalósításhoz valójában nem biztosított a megfelelő tanártovábbképzés és a megfelelő tananyag sem. Az iskolai médiaoktatás alacsony szintjét egy 2016-os ombudsmani vizsgálat is aggályosnak találta.
Alsó tagozatban a témakör a művészeti oktatás részeként jelenik meg, de az információs környezet vizsgálata itt még nem, inkább felső tagozatban kap szerepet. Akkor viszont integráltan, a digitális kultúra (informatika), a történelem, a magyar és a vizuális kultúra (rajz) tantárgyak keretében tanítják. Nagyon töredezetten, megfelelő tananyag, megfelelő felkészítés nélkül.
Gimnáziumban a digitális kultúra alapvetően az informatikát jelenti - a digitális kompetenciák és az algoritmikus gondolkodás fejlesztését, programozás, digitális eszközök használatának tanulását. Nagyon kevéssé van benne a médiatudatosság témakör, amit mi fejlesztünk. Megjelenhet ugyan még a mozgókép és médiaismeret tantárgy a gimnázium 11-12 évfolyamán, de ugyancsak a művészeti oktatás részeként.és a diákok töredéke találkozik ebben az önálló tantárgyi keretben a médiaismerettel...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.