TÍZBŐL KILENC NYUGDÍJAS KEVESEBBET KAPHAT VISSZA NYUGDÍJBAN, MINT AMENNYIT BEFIZETTEK UTÁNA - EBBEN A MEGKÖZELÍTÉSBEN ÁTLAGBAN 20 MILLIÓ FORINT MÍNUSZBAN LEHETNEK A NYUGDÍJASOK.

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.04.09.

A nyugdíjak induló összegét az életünk során szerzett járulékköteles jövedelmünk és a szolgálati idő alapján számítják ki. Az úgynevezett életpálya átlagkereset megállapításához a korábbi évek nettó jövedelmeit a valorizáció segítségével „felhozzák” a mostani szintre. A szolgálati időnk alapján pedig lesz egy nyugdíjszorzónk – ez például 40 év szolgálati idő mellett 80 százalék. A kezdő nyugdíj egyenlő a nettó életpálya átlagkereset szorozva a nyugdíjszorzóval.

Ez alapján azt is gondolhatnánk, hogy amit életünk során nyugdíjjárulékként befizettünk, azt kapjuk vissza, miután nyugdíjba vonulunk. De nem így van, hiszen a nyugdíjkiadásokat az aktuális befizetésekből fedezik. De hogy áll a nyugdíjmérleg, azaz a bevételek és a kiadások? A Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály szerint sántít, hogy a nyugdíjkassza nem bírja a kiadásokat. Számításai szerint ugyanis átlagban több a befizetés, mint amennyit nyugdíjra költenek.

Havi átlagos nyugdíjbevétel és -kiadás most

Nézzük először, mennyi bevétel folyik be most a nyugdíjkasszába, és mennyit fizetnek ki havonta a nyugdíjakra. Jelenleg a KSH adatai szerint 4,691 millió embert foglalkoztatnak Magyarországon és a bruttó átlagfizetés 528 ezer forint. A keresetek után a munkáltatók 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnek, aminek 71,63 százaléka megy (a 2023-as költségvetés alapján) a nyugdíjalapba. (A nyugdíjalap Karácsony Mihály szerint nem létező fogalom, de hivatalosan ezt használják.) Így a szocho az átlagkeresetre számítva havi átlagban kerekítve 49 ezer forint. A munkavállalótól levonnak 18,5 százalék tb-járulékot, amelyből 10 százalék a nyugdíjjárulék – ez tehát kerekítve havi 53 ezer forint. Az átlagkereset alapján tehát összesen fejenként 102 ezer forint megy most nyugdíjcélra. Ez alapján a csaknem 4,7 millió foglalkoztatottra vetítvehavonta kerekítve 478 milliárd forint a költségvetés nyugdíjcélra megcímkézett bevétele.

Ha ebből csak az öregségi nyugdíjakat fizetnék, akkor az havonta mintegy 415 milliárd forint kiadást jelentene (kerekítve 1,99 millió nyugdíjassal és 208 500 forint átlagnyugdíjjal számolva). Vagyis havi 63 milliárd forinttal több a nyugdíjcélú bevétel, mint a kiadás. Ha viszont azzal számolunk, hogy nem csak az öregségi nyugdíjakat, hanem az összes nyugdíjszerű ellátást is ebből a bevételből fizetik, akkor (kerekítve 2,43 millió ellátottal és 190 900 forintos havi ellátási átlaggal) az jön ki, hogy 463 milliárd forint a havi kiadás. Azaz havonta így is 15 milliárd forinttal több a bevétel.

Persze mondhatják erre, hogy van még 13. havi nyugdíj is, csakhogy arról külön rendelkezik a költségvetés, hiszen az nem klasszikus nyugellátás, ahogy a nyugdíjprémium sem...

ITT OLVASHATÓ