Szerző: SZALAI ANNA
2023.04.30.
Éppen végeztek a vacsorával, amikor 2010 nyarán egymás után több robbanás is megrázta az alig néhány éves soroksári sorház egyik lakását. A három kisgyermeket nevelő család az udvarra menekült. Három nappal később újabb robbanás történt ugyanabban a házban és a hat lakásból kettő lakhatatlanná vált. Kiderült, a ház alatti földet átitatták a korábban ott működő vegyi üzem veszélyes anyagai, amelyek berobbantak. Emiatt mindenkinek költöznie kellett. A bútoraikat, de még a falra feltűzött gyerekrajzokat és a családi fotókat is ott kellett hagyniuk, mivel azokba is beleivódtak a mérgek. A lakásvásárlás miatt súlyos kölcsönöket fizető családok pert indítottak. Tizenegy éves pereskedés után az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly kimondta, hogy az állam kártérítési felelőssége – szemben a közbenső bírósági ítéltekkel – igenis megállapítható. Az Ab szerint „a környezetszennyezés nem csupán aktív, tevőleges magatartás, hanem mulasztás következtében is bekövetkezhet. Az államnak különös gondossággal kell eljárnia a környezet védelmére vonatkozó szabályozás megalkotása és betartatása során is, amelyet az egyén az államon számon is kérhet”.
Az eset különösen tanulságos lehet az egykori gyárak helyén épülő rozsdaövezeti lakások vásárlói számára is.
A valamikori iparterületek szennyezettsége nagyon eltérő lehet, ennek felmérése, a szükséges kármentesítés elvégzése a rozsdaövezeti kedvezményeket bezsebelő ingatlanfejlesztő feladata. Az akcióterületek kijelöléséról szóló kormányrendelet múlt heti módosítási javaslatához készült hatásvizsgálatban a környezetkárosodást azzal pipálják ki, hogy „a funkcióváltással a kármentesítés is megtörténik”. Nagy kérdés, hogy ezt ki ellenőrzi.
Az akcióterületi projektek – a kiemelt beruházásokhoz hasonlatosan – engedélyezési gyorsítósávra kerülnek. Fő szabályként a hatóságoknak 15 napjuk van az engedélyezésre, amelyből a szakhatósági közreműködés maximum nyolc napot vihet el. Ez a környezeti hatások felmérését szolgáló hatásvizsgálatra nem érvényes. Bár ezt árnyalja az a kitétel, hogy az építésügyi hatósági engedélyezési eljárással párhuzamosan is végezhető. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy az illetékes – a kormánypárti érzelmeit kevéssé palástoló Tarnai Richárd főispán vezette – Pest megyei kormányhivatal az esetek többségében előzetes környezeti hatásvizsgálat nélkül adja ki a környezetvédelmi engedélyeket több hektáros több száz lakásos, több tízezer négyzetméteres irodaházak építését célzó projektekre, mondván „nincs jelentős környezeti hatásuk.” S ez nem csupán az esetleges meglévő talaj- vagy vízszennyezés miatt riasztó, hanem az új projektek környezetre gyakorolt hatásai miatt is. A projektek az építési engedélyezési eljáráson sem akadhatnak fenn, mivel ezt kiemelt beruházások az egykori fideszes polgármesterből budapesti főispánná lett Sára Botond hivatala folytatja le...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.