Szerző: VARGA DÓRA
2023.04.14.
A december közepi adatfelvétel szerint a megkérdezettek átlagosan havi 101 ezer forintból vásároltak élelmiszert, április elején viszont már 105 ezer forintos havi kiadásról számoltak be. Ezen belül az aktív munkavállalók havi költése 111 ezer forintról 114 ezer forintra, a nyugdíjasoké pedig 81 ezer forintról 91 ezer forintra nőtt.
Az, hogy hónapról hónapra többe kerül a bevásárlás, a magas infláció tükrében egyáltalán nem meglepő. Az éves drágulás üteme év eleje óta ugyan hajszálnyit mérséklődött, de ez még mindig azt jelenti, hogy az élelmiszerárak január óta is havi 1,7, illetve 1,5 százalékkal emelkedtek.
A KSH legutóbbi adatai alapján élelmiszerből ugyan 8,6 százalékkal kevesebbet tudtak eladni a boltok februárban, a vásárlók összességében mégis 121 milliárd forinttal több pénzt hagytak az élelmiszerüzletek pénztáraiban. Ezt a költési tempót azonban az inaktívak, azaz a valamilyen okból nem dolgozók (tanulók, háztartásbeliek) nem tudják tartani. Ők a Publicus mérése szerint
egyre kevesebbet – decemberben még 95 ezer, április elején már csak 82 ezer forintot - költenek havonta élelmiszerre.
Úgy tűnik, eközben az emberek kezdenek hozzászokni a magas inflációhoz, de jóval erőteljesebbnek érzékelik azt a hivatalosnál. A Publicus decemberi adatfelvételekor a megkérdezettek még úgy érzékelték, 77 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt, április elején viszont már „csak” 65 százalékos drágulást vélelmeztek. A KSH ehhez képest márciusban 25,2 százalékos éves inflációt mért, ezen belül 42,6 százalékos élelmiszerár-drágulást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.