OROSZORSZÁG RÁKAPOTT A JÜANRA, ANNAK MINDEN HÁTRÁNYÁVAL EGYÜTT

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2023.04.04.

Kína több mint egy évtizede hangoztatja, hogy szeretné szélesebb körben használt nemzetközi fizető- és tartalékeszközzé tenni fizetőeszközét, a zsenminpit (“népi pénz”), avagy a jüant (ami a zsenminpi egységének elnevezése).

Ezeket a törekvéseket világos, rendszerszintű korlátok akadályozzák. A zsenminpi nem konvertibilis, azaz nem szabadon váltható; Kínában máig tőkekorlátozások vannak érvényben, azaz (mint arra nemrég Mark Mobius legendás befektető is rácsodálkozott) nem lehet szabadon kivinni és behozni a jüant; a kínai pénzügyi szektor pedig relatíve zárt, így a befektetési lehetőségek korlátozottak. Mindez erősen szűkíti a jüan használatának körét a külföldiek számára. Ezt kiköszöbölendő Kína külföldi pénzügyi központokban és a kereskedelmi elszámolásokban próbálja támogatni a jüan használatát, ami idáig mérsékelt eredményeket hozott. 

- A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szerint 2022 áprilisában a jüan az összes devizaváltás 7 százalékában volt érintett, szemben az amerikai dollár 88 százalékos és az euró 31 százalékos arányával.

- A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint 2022 harmadik negyedévében a globális jegybanki tartalékok 2,8 százaléka volt jüanban, míg 60 százaléka amerikai dollárban, 20 százaléka euróban és 5-5 százaléka brit fontban és japán jenben.

- A legnagyobb bankközi kommunikációs rendszer, a Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság (SWIFT) által elszámolt nemzetközi tranzakciókban a jüan aránya 2,2 százalék volt 2023 februárjában,

- míg a kereskedelmi finanszírozásban 4,5 százalék, szemben az amerikai dollár 84 százalékos részesedésével.

Az ukrajnai invázió és az arra válaszul hozott pénzügyi szankciók egy országot ugyanakkor mégis elindítottak a jüanhasználat útján: Oroszország nemzetközi elszámolásaiban, sőt már belföldi pénzügyi szektorában is hódít a zsenminpi, mint a “mérgező valuták” (a dollár és az euró) alternatívája...

ITT OLVASHATÓ