ÖNÁLLÓ HATALMI ÁGBÓL VISSZA A TANÁCSRENDSZERBE: ÖNKORMÁNYZATISÁG ÉS FEJLESZTÉSPOLITIKA II.

SZABAD EURÓPA
Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2023.04.12.

Az első része itt olvasható

Hogyan üresítette ki a kétharmad az egykor kormányzati ellensúlynak számító önkormányzatokat? Hogyan lettünk Európa egyik legközpontosítottabb országa? Hogyan hat ez a demokráciára, és miért tudott az önkormányzatiság társadalmi tiltakozás nélkül elfogyni? Cikksorozatunk második része.

A helyi önkormányzatok feladata a közszolgáltatások szervezése és közhatalmi (szabályozási, hatósági) jogosítványok gyakorlása. 1995-től a települési és megyei önkormányzatok kiadásai a magyar GDP közel 13 százalékát tették ki. 2011 után ez a felére, hat százalékra esett vissza. Ezzel 2016-ra az önkormányzatok az államháztartás mindössze 13 százalékát tették ki. Az Európai Unión belül a leginkább központosított országok közé kerültünk.

A közigazgatás és a régiós felzárkóztatás (cikksorozatunk erről szóló első része itt olvasható) összefügg: a partnerség, a szubszidiaritás és a többszintű kormányzás elvei mindkettőben fontosak.

Természetesen politikai szempontok is befolyásolták az önkormányzatok szabályozását. Az 1994-ben hatalomra került MSZP, amelynek tagjai között akkor még sok régi megyei tanácselnök volt, a megyét szerette volna visszaerősíteni, de ebben szembekerült koalíciós partnerével, az SZDSZ-szel is. Így az első, 1996-os területfejlesztési törvény egy új területi szintű intézményrendszert, a Területfejlesztési Tanácsokat hozta létre a megyék mellett/helyett...

ITT OLVASHATÓ