NEM REFORM, KÖZPONTOSÍTÁS MEGY AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN, A HELYI HÁZIORVOSI RENDELŐKET KELLENE FELSZERELNI HELYETTE

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2023.04.29.

Versenyfutás az idővel, sikerül-e az orvos és szakdolgozói hiányhoz igazodva tartósan fenntarthatóra szűkíteni az ellátórendszert – véli Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász.

Ön szerint mi a legfontosabb történés most az ellátórendszerben?

Csipkerózsika álmából ébredezik a szektor. Azzal, hogy Takács Péter államtitkár makacsul kitartott a teljesítményfinanszírozás visszaállítása mellett, javulniuk kell a folyamatoknak, azaz csökkenhet az ellátatlanság, az előjegyzési idő. A 2021-ben és 2022-ben az úgynevezett bázisfinanszírozás „ideiglenes” alkalmazásával, a kórházak és szakrendelők akkor is megkapták havonta a korábbi költségeik egytizenkettedét, ha nagyon alacsony teljesítményt nyújtottak a bázis évhez, 2019-hez képest. Ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a kormány ezzel egyidőben vezette be a magas orvosi béreket úgy, hogy nem társított mellé semmilyen egyéni teljesítményelvárást, ösztönző rendszert. Ráadásul a korábbi évtizedek ugyan torz, de „hatékony” motivációs elemét, a hálapénzt törvénnyel vezette ki. E három intézkedés együttes következménye lett a közfinanszírozott szakellátó intézményekben a teljesítmény visszaesése, a várakozási idők meghosszabbodása, és a magán egészségügyi szektor szárnyalása. Az orvosi bérek jelentős megemelése ugyanakkor együtt járt az igen merev, úgynevezett egészségügyi szolgálati jogviszony (ESZJ) bevezetésével, amely még kevésbé teszi vonzóvá a közellátásban való orvosi munkavállalást. Maradhat ez a tendencia, különösen, ha olyan újabb rendszabályokat kívánnak bevezetni, mint amiről szó esett a Magyar Kórházszövetség legutóbbi konferenciáján: a minisztérium képviselője arról beszélt, hogy az orvosok megfegyelmezését a blokkoló órák bevezetésétől remélik...

ITT OLVASHATÓ