MAGYARORSZÁG ÉS LENGYELORSZÁG, ILLIBERÁLIS MINTÁK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.04.18.

Budapest és Varsó illiberális kormányzatának a magatartását idézi fel az, amit Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök művel a kormányra történt visszakerülése óta – írja a Guardian. A politikus hatalomra újbóli kerülése után az igazságszolgáltatás ellen indított támadást. A lap szerint ez arra emlékeztet, ahogyan Magyarországon, Lengyelországban és másutt kezdték működésüket az illiberális kormányok.

A párizsi le Monde szerint Lengyelországtól Brazíliáig, Izraeltől Magyarországig megfigyelhető, hogy az alkotmányosság őrzőjeként működő bírói testület elleni támadásokon keresztül jelenik meg a közéleti szabadság és a demokratikus választás veszélyeztetése. Ezekben az országokban az ilyen intézmények olyan épületek, amelyeknek csak homlokzatuk van – írja Philippe Bernard, a lap kommentátora, annak kapcsán, hogy Franciaországban az alkotmánytanács tett pontot a nyugdíjtörvény módosítása körüli vitára, lehetővé téve a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre történő emelését. A Le Monde szerint nincs az az alkotmányjogi döntés, amely ne váltana ki valakikben elégedetlenséget, és jogosak azok a bírálatok is, amelyek az alkotmányjogi tanács tagjainak a kinevezési módját érik, hiszen az túlságosan politikafüggő, és abban jelentős szerepet játszik a mindenkori hatalmon levő kormány akarata. Mégis, a demokrácia lényegét kérdőjelezi meg az, aki vitatja, hogy lennie kell egy testületnek, amely szembesíti a végrehajtó hatalmi ágat az alkotmányossági előírásokkal – hangoztatja a vezető liberális francia lap kommentárja.

Sajtószabadság: Berlin a szélsőjobboldali magyar és lengyel kormánnyal került egy táborba

Miért akadályozza Németország, hogy az Európai Bizottság keresztülvigye a sajtószabadság általános érvényű védelmét célzó szabályozási elképzeléseket? – teszi fel a kérdést a Der Spiegel, kiemelve azt, hogy ezzel a magatartásával Berlin a szélsőjobboldali magyar és lengyel kormánnyal került egyazon táborba, vagyis Budapest és Varsó a hamburgi hírmagazinnál is elrettentő példaként kap említést, miként az imént említett Le Monde-írásban. A cikkből kiderül, hogy a médiaszabadságra ügyelő uniós hatóság létrehozásának a gondolatát Németországban elsősorban a tartományok ellenzik, mert a szövetségi államberendezkedés értelmében az ő kezükben van a médiafelügyelet, és ezt a jogot nem akarják Brüsszelnek átadni. Tartalmi értelemben a tartományok tiltakozásának fontos kérdése, hogy miként szabályozzák a nagy internetes konszernek jogait és kötelezettségeit a felületüket használók által tudatosan terjesztett félrevezető információkat illetően, ami különösen az ukrajnai háború kapcsán, a Kremlhez közeli média gyakorlata nyomán vált fontos szemponttá. A brüsszeli tervek eredetileg az álhírek eltávolításához kívántak hatékony jogi eszközt biztosítani. Az Európai Bizottság szövegjavaslatának legutóbbi változata már engedményt tesz a tiltakozó tartományoknak annyiban, hogy az olyan nagy platformok, mint például a Facebook vagy a YouTube, nem tilthatnák le „csípőből” a hamis információt hordozó médiatartalmat, hanem előbb figyelmeztetniük kellene a tartalmat közzé tevő médiaintézményt, 48 órás határidőt szabva. A Spiegel cikke mindenesetre felhívja a figyelmet arra, hogy az EU jogi szolgálatának a friss szakvéleménye szerint a brüsszeli Bizottságnak – a német értékeléssel ellentétben – igenis joga van előterjesztést tenni a médiaszabadság kérdéskörének a szabályozására.

Budapest és Varsó illiberális politikáját követi Netanjahu

És akkor még egy olyan cikk, amely együtt említi Magyarországot és Lengyelországot, mint negatív példát. A londoni Guardian ír arról, hogy Budapest és Varsó illiberális kormányzatának a magatartását idézi fel az, amit Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnök művel a kormányra történt visszakerülése óta. A brit lap felhívja a figyelmet arra, hogy ez nem pusztán kívülállók benyomása, hiszen Paweł Jabłoński lengyel külügyminiszter-helyettes egy rádióinterjúban elszólta magát: arról beszélt, hogy Izraelt felettébb érdekli az, ami Lengyelországban zajlik. „Természetesen beszélünk Izraellel, és bizonyos mértékig megosztjuk vele ez irányú tapasztalatainkat” – mondta a lengyel kormányzati szereplő. Az már más kérdés, hogy a következő napon megpróbálta visszaszívni ezt a nyilatkozatát.

A Guardian idézi Eli Salzbergert, a haifai egyetem azon kutatóintézetének az igazgatóját, amely a jogállamiság extrém körülmények közötti érvényesülésének a kérdéseivel foglalkozik. A professzor kifejti: Netanjahunak az igazságszolgáltatás ellen indított támadása arra emlékeztet, ahogyan Magyarországon, Lengyelországban és másutt kezdték működésüket az illiberális kormányok. Az igazságszolgáltatás természetes módon kiindulási célpont a leendő autokratáknak. „Ha modern államcsínyt akarsz végrehajtani, nem kell komoly erőt alkalmaznod, nem szükségszerű a katonaság és a vér az utcákon. Az első intézmény, amit le kell rombolnod, az az igazságszolgáltatás. Minden más jöhet utána” – fogalmaz Salzberger. A cikk felidézi, hogy Orbán Viktor, miután 2010-ben miniszterelnökké választották, gyorsan módosította az alkotmányt, és megváltoztatta az alkotmánybírák megválasztásának a szabályait, illetve 11-ről 15-re növelte az alkotmánybíróság tagjainak a számát. „Ezt a forgatókönyvet 2010-ben Budapesten írták, és később aztán alkalmazták a lengyelek, Sziszi elnök Egyiptomban és mások – mondja a Guardiannek a szintén megszólaltatott Halmai Gábor, a firenzei Európai Egyetemi Intézet jogtudósa. Salzberger ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy Izraelben az illiberális lépésekkel szembeni társadalmi ellenállás sokkal összehangoltabb, mint amilyen az Magyarországon, illetve Lengyelországban volt - mégpedig azért, mert Izraelben 75 éve demokrácia van, még akkor is, ha az a demokrácia fogyatékosságoktól szenved.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ