HA A MAGYAR KORMÁNY BÉKÉT AKAR UKRAJNÁBAN AKKOR MIÉRT NINCS BÉKETERVE

SZEGEDI KATTINTÓS
Szerző: SZEKA
2023.04.23.

Az Orbán-kormány egy éve hajtogatja, hogy a béke pártján áll, és mielőbbi tűzszünetre van szükség Oroszország és Ukrajna között. Arra azonban mindig kínosan ügyelt a hivatalos kommunikáció, hogy a békét elvont értelemben emlegessék, vagyis véletlenül se konkretizálják, milyen feltételek teljesülése esetén jöhetne végre fegyvernyugvás, illetve az azt követő megegyezés a felek között. Ugyanakkor elnagyolt kijelentéseinek ellentmondásait azzal igyekszik elhomályosítani a kormány, hogy önmagán kívül mindenkit háborúpártinak állít be. Orbánt az sem zavarja, hogy Oroszországban sorra ítélik el azokat a polgárokat, akik békepártiak. Az igazság pillanata azonban közeleg.

Kína a háború kirobbanásának első évfordulóján 12 pontos béketervvel állt elő, ami ugyan csak általános kinyilatkoztatásokat tartalmazott arról, milyen nagy szükség lenne a szemben álló felek közti feszültségek csökkentésére, de legalább jó kiindulópontként szolgált ahhoz, hogy végre konkrét ügyekről egyeztessenek az oroszok és ukránok. Bár mindenki tudja, hogy az ázsiai nagyhatalom inkább az oroszokhoz húz, és ezért nem is lehet igazán komolyan venni azt a pontot, mely szerint minden ország szuverenitását tiszteletben kell tartani, de ezzel legalább kissé sarokba tudták szorítani Putyint a kínaiak, akik Orbán Viktorhoz hasonlóan politikai és gazdasági hasznot akar húzni a konfliktusból.

Akinek van némi fogalma a nemzetközi diplomáciáról, az tudja, hogy az üres szólamok pufogtatásától még sehol sem hallgattak el a fegyverek, így sem Kína, sem Magyarország nem fog békét teremteni Ukrajnában. Ám, aki tanulmányozott már háborús konfliktusokat, tudja, hogy csak olyan esetben lehet fegyvernyugvást, majd békét elérni, ha a felek konkrét ügyekben jutnak egyezségre. Legfontosabb ezek közül az elfoglalt területek státuszáról szóló megállapodás, vagyis, hogy az agresszor megszállva tarthatja-e azokat a régiókat, melyeket korábban elcsatolt. Ha erről nem születik megállapodás, akkor nincs értelme egyezkedni fogolycserékről, fegyverek leszereléséről vagy kártérítésről.

A háború most olyan szakaszába ért, amikor eldőlhet, megvalósulhat-e az oroszok minimális célkitűzése, vagyis, hogy háborús erőfeszítéseik eredményeként úgy annektálhatnak régiókat, hogy azokat Ukrajna és a nemzetközi közösség is elfogadja. Ha ugyanis az ukrán ellentámadás sikeres lesz, erre igen kevés esélye marad Putyinnak, ugyanis nem lesz abban a pozícióban, hogy feltételeket szabjon ellenfelének. Az oroszok katonailag is sokkal inkább arra készülnek, hogy megtartsák az elfoglalt keleti és déli területeket, mintsem tovább növeljék a megszállt régiók számát. Ez is arról árulkodik, hogy Putyin menteni szeretné a menthetőt, vagyis, amennyiben nemzetközileg legalizálja hódítást, akkor az oroszok többsége nem kérdőjelezi meg a háború szükségességét.

Ez olyan szintű árulás lenne az EU és a NATO felé, amit egyetlen szövetség sem tudna tolerálni...

ITT OLVASHATÓ