Szerző: KENDE ÁGNES
2023.04.13.
A tervek szerint másfél hónap múlva, június 1-én hatályba lépő, a tanárokat érintő státusztörvénnyel akkora baj van, hogy brüsszeli forrásunk szerint „adott esetben ez azt is jelentheti, hogy a tanárbéremelés uniós részének folyósítása emiatt veszélybe kerülhet”. Ennek oka, hogy bár az Európai Bizottság világosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mik a feltételei annak, hogy átutalják a pénzt a tanárok bérének emelésére, a magyar kormány státusztörvény-tervezete teljesen szembemegy ezekkel a feltételekkel.
„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – áll az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban, amiben a 2021 és 27 közötti szociális felzárkózás támogatását célzó programok találhatók. Ezeknek a programoknak a legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza. A kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná.
Egy tegnap, április 12-én tartott, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalú „egyeztetésen” Kisfaludy László oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a tanárszakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány kitart a státusztörvény mellett.
A státusztörvény lényege, hogy a tanárok elhallgassanak, a fizetésemelésért cserébe viszont romlik a helyzetük
„Ez a pedagógusok teljes jogfosztása” – mondta a szakszervezeti elnök, a státusztörvény tervezete (hivatalos nevén: Köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény) teljesen ellentmond mindannak, amit az Európai Bizottság a tanári béremelésre szánt összeg folyósításának feltételéül szabott...
„A Kormány és a Parlament nem fog egyoldalúan bevezetni a pedagógusok munkaterheit növelő, a meglévő szakmai autonómiát korlátozó vagy a szakma vonzerejét csökkentő szabályokat. Ilyen intézkedésre kizárólag a legnagyobb pedagógus szakszervezetekkel folytatott érdemi társadalmi párbeszéd alapján, különösen a szerzett jogok tekintetében, konszenzusra törekedve kerülhet sor” – áll az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomagban, amiben a 2021 és 27 közötti szociális felzárkózás támogatását célzó programok találhatók. Ezeknek a programoknak a legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza. A kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát az EU állná.
Egy tegnap, április 12-én tartott, a jelenlévők szerint meglehetősen egyoldalú „egyeztetésen” Kisfaludy László oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a tanárszakszervezetek képviselőivel, hogy a kormány kitart a státusztörvény mellett.
A tanári bérek emelését még márciusban jogszabályban kellett volna rögzíteni, de ennek egyelőre nyoma sincs a törvények között
Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-re elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne.
Fontos fejlemény, hogy az emelést nem az ágazati pótlék növelésével, hanem az alapbérbe történő beépítéssel és a szakmai ágazati pótlék kivezetésével akarják elérni. A jelenleg a rendszerben lévő pótlékok ettől függetlenül megmaradhatnak – teszi hozzá az EFOP Plusz terv, aminek lényegi eleme, hogy a tanárok fizetése úgy emelkedjen, hogy közben a terheik nem nőnek. Csakhogy kritikusai szerint a státusztörvény tervezete ennek az elvnek egyáltalán nem tesz eleget, sőt.
„Most nézem a költségvetési törvény módosítását, és a tanári bérekről szóló rész bizony nem került bele. Megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Tulajdonképpen úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke a Qubitnek.
Ahogy korábban írtuk, a pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. És bár brüsszeli forrásaink szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. „Azt viszont látom a költségvetési törvény módosításából – mondta Totyik –, hogy az oktatás működésére szánt kiadásokat 4 milliárd forinttal még csökkentették is.”
Az EFOP Plusz program célkitűzései szerint a tanárok átlagbére 2025. január 1-re elérné a magyarországi felsőfokú végzettségűek átlagbérének legalább 80 százalékát, és ez legalább 2030. december 31-ig így is maradna. A pályakezdő (gyakornoki fokozatú) pedagógusok esetében az éves béremelés 2023. január 1-jétől legalább 2030. december 31-ig minimum a pedagógusok átlagos éves béremelésével megegyező mértékű lenne.
Fontos fejlemény, hogy az emelést nem az ágazati pótlék növelésével, hanem az alapbérbe történő beépítéssel és a szakmai ágazati pótlék kivezetésével akarják elérni. A jelenleg a rendszerben lévő pótlékok ettől függetlenül megmaradhatnak – teszi hozzá az EFOP Plusz terv, aminek lényegi eleme, hogy a tanárok fizetése úgy emelkedjen, hogy közben a terheik nem nőnek. Csakhogy kritikusai szerint a státusztörvény tervezete ennek az elvnek egyáltalán nem tesz eleget, sőt.
„Most nézem a költségvetési törvény módosítását, és a tanári bérekről szóló rész bizony nem került bele. Megint átverte a kormány az Európai Bizottságot, mert megígérte, hogy nem fog a tanárok státuszán hátrányosan változtatni. Tulajdonképpen úgy szeretne bért emelni, hogy közben sokkal rosszabb helyzetbe hozza őket” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógus Szakszervezet alelnöke a Qubitnek.
Ahogy korábban írtuk, a pedagógusbérek folyamatos növekedését garantáló jogszabályt a magyar kormánynak 2023. március 31-ig hatályba kellett volna léptetnie. És bár brüsszeli forrásaink szerint a jogszabály késlekedésének önmagában nem kellene fennakadást okoznia a pénzek lehívásában, az őket is aggasztja, hogy sem önálló törvényben, sem a költségvetési törvény módosításában nem látják nyomát a tanári béremeléseknek. „Azt viszont látom a költségvetési törvény módosításából – mondta Totyik –, hogy az oktatás működésére szánt kiadásokat 4 milliárd forinttal még csökkentették is.”
A státusztörvény lényege, hogy a tanárok elhallgassanak, a fizetésemelésért cserébe viszont romlik a helyzetük
„Ez a pedagógusok teljes jogfosztása” – mondta a szakszervezeti elnök, a státusztörvény tervezete (hivatalos nevén: Köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény) teljesen ellentmond mindannak, amit az Európai Bizottság a tanári béremelésre szánt összeg folyósításának feltételéül szabott...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.