GÁBOR GYÖRGY: AMI A PÉSZAHBAN ÉS A HÚSVÉTBAN KÖZÖS

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.07.

Nem véletlen, hogy időben általában közel van egymáshoz a keresztények húsvét és a zsidók pészah ünnepe (az idén például nagyon közel). Ezek változó időpontokban megtartott ünnepek, nem úgy, mint ahogy a keresztényeknél állandó időpont december 24-e, a karácsony. Ilyen értelemben véletlen, ha nagyon közel vannak egymáshoz, de mégsem véletlen – mondta a Hírklikknek Gábor György vallásfilozófus, aki választ is adott a rejtélyre.

A miértre a magyarázat nagyon messzire nyúlik vissza. A pészahnak egészen az ősidőkben – mint minden nép vallásában – volt egyfajta természeti jellege: a tavaszvárás. De ilyen volt az őszi nagy betakarítás ünnepe is. Ezeknek a természeti jellegű ünnepeknek a legtöbbje a zsidó hagyományban idővel történeti jelentést kapott. A tavasz ünnepe tulajdonképpen az egyiptomi szabadulás ünnepe lesz. A pészahnak egyébként több neve is van, kapott olyan mellékneveket, mint a szabadság ünnepe, a tavasz ünnepe. De ahogy a tavasz is végeredményben a felszabadulást jelenti, a növényvilág újra születését, ez az asszociáció kötődött hozzá.

Ez a zsidó ünnep a keresztény hagyományban – amely a zsidó hagyományhoz kötötte magát, hisz' a zsidó szent könyvet nem tagadta meg, és a keresztényeknél is egy az Isten – más. Ezzel a mássággal jelezte az önállóságát. Ezért ezt az ünnepet, amelyet tartalmában átdolgozott, saját ünnepeként, húsvétként vette át, ami Jézus keresztre feszítésével és feltámadásával más tartalmat kapott. De ugyanazt az ünnepkört tölti be...

ITT OLVASHATÓ