Szerző: B1 BLOGCSALÁD
2023.03.31.
Az eddigi, nagyrészt kompetencialapú megmérettetést felváltja egy teljesen más logikájú, nagyrészt lexikai tudásra épülő számonkérés.
Ez szakmai szempontból is hatalmas visszalépést jelent, hiszen épp ez az a nézőpont, amit hosszú évtizedek munkájával sikerült nagyrészt magunk mögött hagyni: ma már nem nagyon van vita arról, hogy az egyéni készségek felismerése és fejlesztése a záloga annak, hogy élethosszig tanulásra alkalmas, rugalmas gondolkodású, kreatív állampolgárok kerüljenek ki az oktatási rendszerből – vagy éppen maradjanak benne, amíg csak ez az érdeklődésüket és a fejlődésüket szolgálja, kinek-kinek saját képességei és igényei szerint.
Mostantól viszont, aki érettségit szeretne, annak mindegy, mennyire kreatív vagy rugalmas gondolkodású: kőkeményen be kell magolnia a tananyagot, és a megtanult adatokat minél pontosabban visszaadni, ha kérik.
Miért baj ez? Tanuljanak csak azok a gyerekek, az a dolguk, nem?
Persze. Csakhogy a „tanulás” nagyon sokféle dolgot jelenthet. Jelentheti azt, hogy valaki képes összefüggésekben gondolkodni, logikai mintázatokat felismerni és alkalmazni. Ha ezt a képességét fejleszti a tanulás során, akkor olyasmit kap, amit sosem felejt el, és bármikor hasznára válhat különféle élethelyzetekben. A most életbe lépő koncepció szerint viszont a tanulás az, amikor valaki a fejébe gyömöszöl rengeteg adatot, amire a vizsga után egy nappal nem lesz szüksége soha többé – szerencsére, hiszen el is felejti abban a minutumban, ahogy kiteszi a lábát az iskola kapuján...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.