Szerző: PINTÉR RÓBERT
2023.04.01.
A Datareportal 2023. januári globális jelentése alapján 4,76 milliárd felhasználója van a közösségi médiának. A Föld teljes lakosságának 59,4 százaléka használ legalább egy ilyen szolgáltatást, a 18 évnél idősebbek 78, az internethasználók 92 százaléka. Bár azt gondolnánk, hogy ezek a szolgáltatások már elértek mindenkit az elmúlt 15 évben, akit érdekelhetnek, de éves szinten továbbra is 137 millió új felhasználóra tettek szert 2022 óta. Egy felhasználó átlagosan hét ilyen rendszert nyit meg legalább egyszer havonta, és 2 óra 31 percet tölt el velük naponta – amivel a közösségi média a televíziózás mögött az egyik legfontosabb médiummá (és egyben hirdetési felületté) vált a világon. A magyarok Európában a leginkább közösségi médiát lájkoló felhasználók közé tartoznak Észak-Európa és Nagy-Britannia mellett, más kelet-európai országokkal – például Koszovóval, Montenegróval és Észak-Macedóniával – együtt.
A világ tíz legtöbb felhasználóval rendelkező közösségi média szolgáltatása közül persze nem mindegyik világszerte elterjedt, így nálunk leginkább a Facebook, YouTube, Instagram, TikTok, Messenger és Snapchat neve csenghet ismerősen, míg a WhatsApp, WeChat, Douyin vagy Telegram kevesebbek számára ismert, vagy egyenesen ismeretlen is lehet. A legnépszerűbb oldalak sorrendje persze akár hónapról-hónapra is változhat. Az alábbiakban öt olyan kérdést járok körbe, amelyek véleményem szerint meghatározhatják ezen oldalaknak és magának a közösségi média használatnak a jövőjét is, így hatással lehetnek több milliárd ember életére.
Elbukik-e legnagyobb közösségi média rendszer?
Ki emlékszik még ezekre az oldalakra: Friendster, SixDegrees, MySpace, iWiW, MyVIP? A maguk idejében izgalmas, érdekes, milliók által kedvelt közösségi média oldalak, amiket mára legfeljebb a nosztalgikus visszaemlékezések kapcsán emlegetünk. Ha megnézzük az elmúlt több mint két évtizedet, nyugodtan kijelenthető, hogy több közösségi média szolgáltatás bukott el, mint amennyi tartósan a csúcson tudott maradni. De kényszerű-e minden közösségi média rendszer aláhullása? Elbukhat-e például a Facebook, ami 2008 óta a legnagyobb közösségi média oldal a világon és havi aktív felhasználóinak száma megközelíti a 3 milliárdot? Természetesen a kérdésre nem tudjuk teljes bizonyossággal a választ, ugyanakkor könnyen lehet, hogy utólag visszatekintve az elmúlt bő esztendőt (2021 októberétől 2023 elejéig) fogjuk majd a fordulópontnak tekinteni, amikor az oldal végérvényesen kezdte elveszíteni a népszerűségét.
Persze önkényes a dátumválasztás, hiszen a Facebook különböző politikai testületek előtti meghallgatásai, adatvédelmi botrányai és a működésével kapcsolatos vaskos büntetések végigkísérték az oldal eddigi történetét, ami egy ekkora szolgáltatásnál valamilyen mértékben érthető is. Mégis, Frances Haugen 2021. októberi szivárogtatása és szenátusi meghallgatása fordulópontot jelenthet. Haugen szerint, aki a FB alkalmazottja volt, a cég pontosan tisztában van azzal, hogy a reklámalapú algoritmikus működésének nem szándékolt következménye a társadalmi polarizáció felerősítése, a demokratikus intézményrendszerek aláásása, az összeesküvés-elméletek terjesztése, a gyűlöletbeszéd és az ezekhez kapcsolódó atrocitásokban való közreműködés és a tinédzserek mentális egészségének rombolása. Haugen azt állítja, hogy a Facebook a hatalmas profitot választja a helyes működés és a társadalmi károk enyhítése helyett, emiatt ugyanúgy szabályozni kellene, ahogy egykoron a dohánygyárakat vagy a gyatra kocsikat készítő autógyártókat.
A Facebook azonban látszólag nem igazán tanult a leckéből. Nagyjából a szivárogtatással egyidőben jelentették be a Facebookról a Metára való névváltást és a „metaverzum programot”, amivel Zuckerberg előre menekült volna, még több felhasználói aktivitást a rendszeren belülre húzva, olyan dolgokat is, amiket eladdig offline, hagyományos módon csináltak az emberek és nem az online térben, például irodai munka, edzés, vásárlás, bulik tartása, részvétel egy koncerten vagy más eseményeken. A reményeket azonban egyelőre nem igazolta vissza a valóság, a részvényárfolyam megsínylette az elmúlt időszakot, a felhasználók száma először kezdett el stagnálni a cég történetében, végül eddig két hullámban több mint 20 ezer alkalmazottat kellett elbocsátania a Metának. 2023 pedig a Meta újrastrukturálásának éve lett, amikor újra kitalálja magát a cég.
Közben Európában elfogadták a 2024-től életbe lépő Digital Services Act és Digital Markets Act szabályozásokat, amik gyökeresen változtathatják meg a Facebookhoz hasonló, 45 millió havi aktív felhasználónál többel rendelkező nagyobb cégek működési környezetét. Mindezek arra mutatnak, hogy a Facebook komoly bajban van. Persze innen még nem kényszerűen lefelé vezet az út, illetve más szolgáltatások ugrásra készen állnak, hogy betöltsék a felhasználók életében esetleg keletkező űrt. És ezzel eljutottunk a második kérdésünkhöz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.