„EDDIG CSAK KÉT ORSZÁG JÁRT ÚGY, MINT MI. EZ KATASZTRÓFA” – RADNAI KÁROLY AZ AMERIKAI-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOKRÓL

HETI VÁLASZ / PODCAST
Szerző: BORBÁS BARNA
2023.04.20.

Csak a Holland Antillákkal és Máltával történt meg, ami Magyarországgal, hogy az USA felmondja a jó gazdasági együttműködéshez nélkülözhetetlen adóegyezményt. Ez kisebb katasztrófa – mondja podcastunkban Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója, az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara adóbizottságának elnöke. A nemzetközi adószakértőt a múlt heti újabb kitiltási botrány apropóján hívtuk a HetiVálaszba, hogy átbeszéljük az USA–Magyarország-csörte legfontosabb vetületeit. Mi van a háttérben? Mi adja a vita igazi tétjét? Miben van igaza a magyar kormánynak? Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Részletek a műsorból:

Tavaly nyáron az Egyesült Államok kormánya egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződést.

Ez kisebb katasztrófa, és nagyon sajnálatos, hogy az nem kapta és kapja meg a kellő médiafigyelmet, mert volt fél éve a magyar kormánynak, hogy ezt a dolgot megpróbálja visszakormányozni, de sajnos nem tette meg, nem is nagyon tett lépéseket ennek érdekében.

Mi (volt) ez az egyezmény?

Az USA nem sok ilyet köt, mondható kiváltságnak is, ha egy országnak van kettős adózást elkerülő egyezménye: 60 vagy 70 ilyen állam van a világon. Az EU-n belül például minden ország rendelkezik egyezménnyel. Egyetlen kivétel volt, Horvátország. Ők 20 évet dolgoztak azon, hogy nekik is meglegyen. Ez tavaly decemberre sikerült, és nem vagyok meggyőződve arról, hogy nem fricska az Egyesült Államok részéről, hogy lényegében megcserélték Magyarországot Horvátországgal.

Az egyezmény egyoldalú felmondása mennyire rendkívüli esemény?

Eléggé. Az USA történetében kettő ilyen történt korábban. Olyan komoly gazdasági erővel rendelkező országokkal, mint a Holland Antillák és Málta. Mi vagyunk a harmadikak.

Ez elitprobléma, néhány gazdag amerikai cég baja – szólhat az ellenvetés.

Magyarországon historikusan Németország után az Egyesült Államok a legnagyobb befektető. Jóval többet fektetett be, mint Japán, Korea vagy Kína. Több mint 100 ezer magyar munkavállaló dolgozik amerikai cégeknek. […] Az egyezmény azért jelentős, mert ez döntötte el, hogy az egyik vagy másik országban keletkezett jövedelmek után hol kell adózni, és ennek milyen további következményei vannak. Most, hogy nincsen egyezmény, mind a két ország tekinthet ezekre a jövedelmekre úgy, hogy az nála kell, hogy adózzon.

hirdetés

Az egyezmény egyoldalú felmondása azért történt meg, mert Magyarország eleinte vétózta a globális minimumadó bevezetését, arra hivatkozva, hogy az nem európai érdek.

Ebben egyébként nagyon sok igazság volt: a globális minimumadó nem feltétlenül jó Európának. De ez a vita nem új: Magyarország a globális minimumadóval kapcsolatban évekkel korábban, már 2019-től kezdve publikálta a javaslatait, nagyon hangosan ellenállt. Aztán 2021 szeptemberében lett egy konszenzusközeli állapot, és a magyar kormány eredményes lobbitevékenységének köszönhetően csomó változást eszközöltek rajta. De ezt is megvétóztuk.

Decemberben viszont már megszavaztuk. Az Egyesült Államok ennek ellenére nem állította vissza a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Miért?

Ezt csak a felek tudhatják, de nem kell külpolitikai szakértőnek lenni, hogy lássuk, igen sok eltérő álláspont van a magyar meg az amerikai véleményben. Miért blokkoljuk Svédország NATO-tagságát? Miért szeretnénk vétózni néhány Oroszország elleni szankciót? Magyarországnak nagyon sok mindenen változtatnia kellene ahhoz, hogy ezt az egyébként szakmailag evidens és nagyon fontos egyezményt vissza lehessen szerezni. […] A viszony elmérgesedésében a Biden-adminisztráció is benne van. A médiában üzengetés nem jó út. […] Nekünk, szakmabelieknek már az nagyon fontos üzenet lenne, ha az egyezmény újratárgyalásáról elindulnának az egyeztetések az amerikai és a magyar pénzügyminisztérium között. De jelenleg semmiféle tárgyalás nincs. Úgyhogy így nem látni a fényt, az alagút végén sem. Egyedül az ad okoz optimizmusra, hogy a magyar fél felismerte az probléma súlyát.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ