CSERNOBIL MAGYARORSZÁGON: TITKOLÓZÁS, HAZUDOZÁS ÉS RENGETEG SALÁTA A MENZÁN

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2023.04.26.

„Fogták a fejüket tegnap az újvidéki piacárusok is, mert senkinek sem kellett a fejes saláta, a zöldhagyma, a spenót és a gyümölcs. Az emberek ugyanis aggódnak egészségükért, különösen, amióta az illetékesek felhívták a lakosság figyelmét, hogy lehetőleg ne fogyasszák a nagylevelű zöldségféléket, mert sugárszennyezettek. A közvélemény és a piaci árusok megnyugtatására azonban elmondhatjuk, hogy az emberi egészségre ártalmatlan sugáradagot kaptak a vetemények, lehet őket fogyasztani, miután bő csap vízben alaposan megmostuk őket”

– nyugtatta olvasóit a Magyar Szó 1986. május 4-én. Hogy miért kellett nyugtatni az olvasókat? Azért, mert addigra kiderült, hogy nyolc nappal korábban, április 26-án hatalmas robbanás rázta meg a szovjetunióbeli kisvárosok, a magyar határtól mintegy 800 kilométerre fekvő Csernobil és Pripjaty közelében felépített Vlagyimir Iljics Lenin atomerőművet. Az emberiség történetének sokak szerint legsúlyosabb nukleáris balesete számos emberéletet követelt, de a tragédia utóélete arra is rávilágít, hogyan próbálta először eltitkolni, aztán eljelentékteleníteni a katasztrófát a Szovjetunió és a szocialista blokk országai, köztük Magyarország vezetése.

Nem kis részben az HBO néhány éve bemutatott, Csernobil című minisorozatának köszönhetően mára szinte óráról órára tudható, hogyan vezetett katasztrófához az emberi hibák sorozata 1986. április 26-án hajnali 1 és 2 óra között. A röviden csak csernobili atomerőműként ismert, 1977-ben üzembe állított erőmű 4-es számú reaktora 1986. április 26-án hajnalban robbant fel. A nagyközönség számára még 2019-ben is megdöbbentő részleteket feltáró minisorozat érzékletesen taglalta, milyen következményekkel járt a katasztrófa a Pripjaty folyó mellett épp az atomerőmű miatt felhúzott, mintegy ötvenezres város lakóira. De vajon milyen hatása volt a balesetnek a szomszédos baráti állam, Magyarország lakóira?

...

ITT OLVASHATÓ