Szerző: SZEKA
2023.04.15.
Ha már Matolcsy György is úgy gondolja, hogy a magyar gazdaságpolitika rossz irányt vett néhány évvel ezelőtt, akkor olyan kormánykritikus közgazdász, mint a volt jegybankelnök Surányi György sem gondolhatja másként. Nem mintha a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi és korábbi vezetője olyan sok mindenben egyetértett volna az utóbbi évtizedekben, de most mindketten vadul kongatják a vészharangot. Ami közös az érvelésükben, hogy a legutóbbi választások előtti önfeledt kormányzati pénzszórás olyan lökést adott az inflációnak, hogy meg sem állt 25 százalékig, sőt még most is kicsit e felett van a pénz romlása.
Surányi egy minapi konferencián felvázolta, mi vezetett odáig, hogy a magyar reálkeresetek jelentős hányada elinflálódott az utóbbi egy év alatt. Szerinte a magyar gazdaság 2016-2017-ben lépett egyensúlyromboló pályára, hogy a kormány fel tudja pörgetni a gazdasági növekedést. 2017 elején még 0 százalék körül volt az infláció, innen gyorsult évente 1-1,5 százalékkal. 2020 elejére, tehát közvetlenül a COVID-válság előtt már 5 százalék közelében volt. Majd 2022 februárjában, tehát a háború kitörése és a szankciók bevezetése előtt már 8,5 százaléknál járt.
Az oroszok ukrajnai inváziója persze rásegített a pénzromlásra, ám a kormánynak az a kommunikációja, hogy minden bajért a háború és a szankciós politika tehetős felelőssé, erősen félrevezető. A magyar gazdaságpolitika ugyanis két fő elemet tartott szem előtt, amikor kialakította vízióját az ország jövőjéről. Egyrészt ragaszkodott az olyan posztszocialista, paternalista intézkedésekhez, mint a rezsicsökkentés és az árstopok, másrészt rengeteg pénzt öntött a gazdaságba, és különböző csatornákon keresztül ösztönözte a lakossági fogyasztást. Előbbi az infláció mesterséges letörését szolgálta, második viszont felpörgette azt.
Közben persze költeni kéne az egészségügyre, az oktatásra, szociálpolitikára is...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.