AZ ÉSZT PÉLDA HELYETT A KORMÁNY MÉG MÉLYEBBRE TASZÍTJA A MAGYAR OKTATÁST

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.04.12.

Az oktatáshoz tudományos szempontból közelítő magyar oktatáskutatók 99 százaléka egyetért abban, hogy a magyar oktatást Európában mára nem csak a finn, hanem a portugál, az észt, sőt, már a lengyel oktatás is jócskán lekörözte. Az ő titkuk – ha van egyáltalán – egyszerű: az eredményes oktatáshoz nagy szabadság és kis terhelés kell. Ha összehasonlítjuk a most bevezetésre szánt státusztörvény követelményeivel, jól látható, Magyarország pont az ellenkező irányba, és nagyon rossz úton halad.


Az észtek oktatási módszerét Juhász Ágnes, képzési információs szakértő, a Civil Közoktatási Platform (CKP) munkacsoport-vezetője gyűjtötte csokorba. Azt írja, van egy ország, amelyik a PISA mérés szerint Európában első a természettudományban, második a matematikában, harmadik a szövegértésben, az elsők között van az angoltudásban, és kiugróan kevéssé függenek az eredményei a családi háttértől. Ugyanakkor a legkisebb az éves óraszám és az egyik legrövidebb az iskolaév. A gyerekek csak hét éves kortól járnak iskolába. Nincs tanfelügyelet és minősítés, nincs kötelező tanterv, a tanárok teljes szakmai szabadságot kapnak: Sőt, tankönyv sincs, az iskolatáska pedig legfeljebb 1,5 kilót nyomhat. Az iskolákat az önkormányzatok tartják fenn, működésükbe és az igazgatók kinevezésébe senki sem szól bele.

Pedig Észtországban sem voltak jobbak a feltételek az oktatás átalakításához, mint nálunk. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem nagyjából annyi, mint Magyarországon, nyelvük ugyanúgy finnugor és mások által nem értett, mint a mienk. Az ország múltja ugyanúgy szocialista, mint a magyaroké, sőt, a történelme ugyanolyan zivataros, és náluk nincs komoly polgári demokratikus hagyomány...

ITT OLVASHATÓ