A TUDOMÁNYKOMMUNIKÁCIÓ ÖTVEN ÁRNYALATA

QUBIT
Szerző: TUBOLY ÁDÁM TAMÁS
2023.04.05.

A tudománykommunikáció híd a tudósok és a nyilvánosság között. De hogyan érdemes ezt a hidat felépíteni, és mennyit számítanak a tartalomhoz képest a prezentáció külsőségei?

A tudomány és társadalom viszonyát érintő kutatások az utóbbi időkben érdekes, sokszor váratlan összefüggésekre mutattak rá. Mindennapi tapasztalatainkkal és fanyalgásainkkal ellentétben Nyugat-Európában és Magyarországon is nőtt a tudományba vetett bizalom a koronavírus-járvány kitörése óta (az orvosok iránti bizalom némileg csökkenő tendenciát mutat, ám általánosságban mégiscsak nőtt). Nem feltétlenül ezt látjuk magunk körül, esetleg a személyes tapasztalatunk sem ez, de m a számok erre utalnak. Kétségtelen, hogy ebben a pozitív folyamatban komoly szerepet játszik a tudománykommunikáció.

Míg néhány évvel, esetleg évtizeddel ezelőtt kimondottan lesajnálóan néztek azokra a kutatókra, tudósokra, akik a laikusokat kívánták megszólítani, és gyakran a kutatási idejüket is feláldozták a tudomány népszerűsítésének oltárán, manapság a tudománykommunikáció valamilyen közérthető formája eleve be van építve a nagyobb pályázatok elbírálásának bírálati rendszerébe (pl. Marie Curie ösztöndíjak). Nem lehetetlen tehát, hogy két hasonló kaliberű és jelentőségű pályázat közül az egyik azért bukjon el, mert nem sikerült meggyőzni a zsűrit a pályázó tudománykommunikációs képességeiről.

Éppen ezért megkerülhetetlen, hogy a diákok, posztdoktori és vezető kutatók valamilyen formában foglalkozzanak a tudománykommunikációval. Mivel ma már nincsenek erre épülő komplett egyetemi képzések (de a legtöbb egyetemen még csak speciálisan ilyen céllal megtervezett kurzusok sem érhetők el), ha a kutató nem akar összeomlani a közvélemény érdeklődő nyomása alatt, vagy nem akarja idő előtt kiírni magát piaci kiadók kegyeiből, autodidakta módon, félnapos workshopok pogácsamorzsás tantermeiben vagy az elérhető szakirodalom segítségével kell magát fejlesztenie.

Éppen ezért tűnik fontosnak Farkas Alexandra kutató, tudománykommunikátor 50 út a közérthető tudományhoz című magánkiadványa. Vékonyka, színes, képes útmutató a sikeres tudománykommunikációhoz – ki ne akarná magáévá tenni a siker alapjait hetven oldallal a háta mögött? A kötet fő célkitűzése, hogy az érdeklődő tudósok, diákok, újságírók kezébe adjon ötven tömör jótanácsot arra vonatkozóan, hogy miképp érdemes a legújabb tudományos eredményekről megnyilatkozni szóban és írásban. A tudománykommunikáció híd, összekötő kapocs a tudósok és a nyilvánosság között: segít fenntartani a laikusok érdeklődését a tudomány iránt, lehetőséget ad a tudósoknak, hogy kapcsolatba lépjenek és kapcsolatban maradjanak a társadalommal, illetve segíthet döntéshozóknak világosabban látni a szakpolitikai kérdések tudományos hátterének feltárása során.

Hogyan harcoljunk az áltudománnyal?

...

ITT OLVASHATÓ