Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.04.27.
A Reuters egyébként reagálást kért erre a magyar kormánytól, de nem kapott. Az amerikai nagykövetségen tartott panelbeszélgetés nyitóbeszédét értékelve a Reuters is megállapítja, egyre jobban mélyül a két NATO-szövetséges ország között az ellentét. Amikor a magyar tisztviselők megakadályozzák a NATO-Ukrajna Bizottság magas szintű üléseit, akkor eszközként használják fel a NATO-szövetséget egy olyan kérdésben, amit bilaterálisan kellene megoldani – emelte ki a hírügynökség David Pressman gondolatai közül, amivel a nagykövet arra utalt, hogy Ukrajna kisebbségekkel szembeni bánásmódjára hivatkozva teszi ezt a magyar kormány.
Szijjártó Péter, a CNA Channel Central Asia TV-csatornának adott interjújában elmondta, Magyarország mindig is pragmatikus kapcsolatot ápolt Oroszországgal az energiaszükségleteinek biztosítása érdekében, és ezt a viszonyt a háború kitörése óta is fenntartja. A riporteri felvetésre, miszerint más kelet-közép-európai országok sikeresen függetlenítették magukat az orosz energiaforrásoktól, a külügyminiszter úgy reagált: nem lehet összehasonlítani a helyzetünket a környező országokéval, mert Magyarországnak kicsi a területe és nekünk nincs tengerpartunk. Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország lojális NATO-tag és a kezdetektől fogva elítéli a háborút, ugyanakkor nyitva kell hagyni a kommunikációs csatornákat Oroszország felé, hogy a konfliktust meg lehessen oldani.
A Vatican News arról ír, hogy a pápa hétvégi magyarországi útja tulajdonképpen a 2021-es Eucharisztikus Kongresszusra tett rövidebb látogatásának kiegészítése, legalábbis szerdai miséjén erre utalt Ferenc pápa, aki áldást és békességet kért 41. pápai útjára. A lap utalt arra is, hogy a pápát utazása most Európa szívéhez viszi, ahol a háború jeges szele még mindig fúj. Imájába foglalta a menekülteket, mert "olyan sok nép van mozgásban", hogy az humanitárius nehézségekhez vezetett.
A Szentszék magyarországi nagykövete, Eduard Habsburg szerint igazi, életteli keresztény ország fogadja majd a pápát Magyarországon – írja a vele készített interjút idézve az amerikai National Chatolic Register. Megjegyezte, hogy sokan meglepődnek azon a tényen, hogy Orbán Viktor és Novák Katalin államfő is kálvinista tanokat hirdető reformátusok, így ők a 60 százaléknyi katolikus közösség mellett a mintegy 15 százaléknyi kisebbséget képviselik. Ferenc pápa Magyarországon találkozni fog afganisztáni, iraki, iráni, nigériai és dél-szudáni menekültekkel is. Habsburg ennek kapcsán nyomatékosította, hogy a magyar külügyminisztérium évek óta nagy hangsúlyt fektet a világ üldözött keresztényeinek védelmére a ’Magyarország segít’ program keretében – legyenek ők a Közel-Keleten vagy Nigériában, a világ bármely táján. Például Damaszkuszban és Aleppóban a szíriai apostoli nunciatúrával együttműködött a Nyitott Kórházak projektben. Eduard Habsburg szerint a pápa mindezekkel tökéletesen tisztában van. A Budapestre utazása előtti napon Ferenc találkozni fog Ukrajna miniszterelnökével, majd azt követően először Orbán Viktorral ül asztalhoz. A budapesti vizit egyik fontos küldetése és témája várhatóan az ukrajnai a béketeremtés kérdése lesz – írja a lap. Habsburg kiemelte, hogy Európában csak ketten vannak, akik békét követelnek, ez pedig a pápa és Orbán Viktor. Az interjút a Chatolic News Agency is lehozta.
A SAAB (svédországi védelmi repülőgép- és gépkocsigyártó társaság) bejelentette, hogy Gripen lízingszerződéseinek meghosszabbítását tervezi Magyarországgal és Csehországgal, meg is kezdődtek a tárgyalások – írja a Flight Global a düsseldorfi DVV médiakonglomerátum lapjaként. A csehekkel már szóba került a 2027-ig kiterjesztendő szerződések meghosszabbítása, hazánk tekintetében ilyen kitételről a cikk nem számol be. Jelenleg az európai NATO-országok mindegyike jelenleg 12 Gripen C és két Gripen D repülőgépet üzemeltet a svéd FMV Védelmi Felszerelési Igazgatósággal kötött lízingszerződések alapján. A lap felhívja a figyelmet, hogy Magyarország és Törökország még mindig nem ratifikálták parlamentjeikkel a svédek NATO-csatlakozását.
Az Európai Központi Bank megállapította, hogy a magyar kormány rendelete, amiben korlátozta a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott diszkontkötvények átruházását és meghosszabbította a kamatplafont, sérti a MNB függetlenségét – írja a Reuters. Erre a hírre sem reagált a hírügynökségnek sem a kormány, sem a nemzeti bank.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.