Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2023.04.28.
Az elhúzódó tanársztrájkok és bérkövetelések után a kormány úgy venne el a tanároktól, hogy látszólag ad nekik valamit, holott valójában a tervezetben rögzített többlépcsős béremelésre sem ad garanciát – azt az EU-s források megérkezésétől teszi függővé, és akkor is csak 2030-ig tesz vállalást a kifizetésére.
Szerzett jogok elvétele
A köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról címet viselő tervezetről március eleji nyilvánosságra kerülése óta a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyeztet heti rendszerességgel a kormánnyal. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a G7-nek azt mondta: „párbeszéd vagy vitahelyzet nem jött létre, meghallgatják, lejegyzik a kérdéseinket és felvetéseinket, most kezdi a kormányoldal válaszadást.” A kormányt az egyeztetéseken általában a köznevelési helyettes államtitkár, Kisfaludy László képviseli, akinek nincs is ennél erősebb jogosítványa.
A PSZ szerint a kormány ugyan írásban, egy 2022 nyarán az Európai Uniónak elküldött dokumentumban ígéretet tett arra, hogy nem fosztja meg szerzett jogaitól a munkavállalókat, a tervezet szinte csak jogfosztást tartalmaz, így jelenlegi formájában biztosan elutasítják.
Ezen az sem változtat érdemben, hogy a legutóbbi, a tüntetés és sztrájk után lezajlott tárgyaláson a köznevelési államtitkár, Maruzsa Zoltán Viktor is jelen volt, és a beszámolók szerint közölte: a kormány egyes részletkérdésekben hajlandó változtatni a tervezeten. A szakszervezetek ezek után közölték: mindez nem változtat alapvetően álláspontjukon.
Fontos megjegyezni, hogy sok részlet múlhat majd a végrehajtási rendeleten és a végleges törvényszövegen. De amennyiben megvalósul a most ismert terv, az azért jelentene visszalépést általában véve a tanároknak, még a legutóbb bejelentett enyhítésekkel együtt is, mert az új szabályozás:Elveszi az állami szférában dolgozó tanároktól a közalkalmazotti státuszt, és bevezet helyette egy új alkalmazási jogviszonyt köznevelési foglalkoztatotti jogviszony néven, amely szűkíti a munkavállalói és bővíti a munkáltatói jogokat.
– Hat hónapra növeli a munkaadó, vagyis az állami szférában az adott iskolát – az igazgató véleményezési joga mellett – irányító tankerület által előírható felmondási időt. A próbaidőt háromról hat hónapra terjeszti ki.
– Tiltja, hogy a tanárok a közneveléssel kapcsolatos kritikusan nyilatkozzanak, valamint visszavezeti a rendszerbe a fegyelmi eljárást mint lehetséges retorziót.
– Felruházza a munkáltató azzal a joggal, hogy áthelyezzen (kisgyermekkel nem rendelkező) pedagógust másik telephelyre –.
– A feltételes béremelés mértéke sem egyértelmű, mert a megállapított bérsávok szélesek, a minimum adható bér alig nő: van, ahol csak 5 százalékkal, a maximum viszont jelentősen, van, ahol 100 százalékkal. A bér meghatározása viszont munkáltatói jogkör, vagyis állami szférában a tankerületé, az igazgató egyetértésével.
– A munkaórák átcsoportosíthatóságát is úgy rögzíti a terv, hogy napi 12 óra munkavégzés is létrejöhessen.
– Csökken az iskolák szakmai autonómiája is, ugyanis a tantestülettől a tankerülethez kerülnek át olyan jogkörök, mint a pedagógiai program elfogadása.
– A szakszervezetek hatókörét is csökkenti a tervezet: reprezentativitáshoz köti a kormányra vonatkozó egyeztetési kötelezettségeket.
– Per esetén a perelő munkavállaló jogellenes elküldésnél nem kérheti a visszavételét, csak 24 havi juttatásának kifizetését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.