Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.04.21.
A magyar keresztény LMBT-közösség azt reméli, hogy Ferenc pápa egy hét múlva esedékes budapesti látogatása segít majd a mélyen megosztott magyar társadalom sebeinek a gyógyításában, miközben az ország erősen konzervatív kormányzata egyre fokozza az LMBT-ellenes kampányt – írja a Reuters. A hírügynökség kiemeli, hogy Orbán Viktor jobboldali nacionalista miniszterelnök olyan társadalompolitikát követ, amelyről ő maga azt állítja, hogy a keresztény értékeket védelmezi a nyugati liberalizmussal szemben. Az elmúlt években a migránstéma mellett elővette a genderügyet is, amit LMBT-propagandának minősít.
A tudósítás megszólaltatja a 28 éves Modolo Ákos Marco melegjogi aktivistát, aki egyben gyakorló katolikus, és aki azt mondja: sok meleg szégyenkezik saját szexuális identitása miatt, és úgy érzi, hogy Isten nem szereti őt. Ákos szerencsésnek tartja magát, mert soha nem volt ilyen érzése. Szerinte Isten segítette őt keresztül azokon a nehézségeken, amelyek abból fakadtak, hogy magányos volt a konzervatív mezőberényi közösségben, ahol nevelkedett. Az apai ágon olasz fiúban 14 éves korában tudatosodott, hogy meleg, de további öt évbe telt, mire ezt képes volt feltárni, előbb barátai, majd családja előtt. Mint mondja, ott akar lenni a pápa budapesti szentmiséjén. Azt reméli, hogy Ferenc toleráns viszonyulása az LMBT-hez - és általában a marginalizálódott emberekhez – segít majd a magyar társadalmon belüli szakadék áthidalásában, amit szerinte a kormány gyűlöletkampánya okozott.
A Reuters emlékeztet arra, hogy Ferenc pápa szerint a római katolikus egyháznak be kell fogadnia az LMBT-embereket, és hogy a katekizmus az azonos neműek iránti vonzalmat nem tekinti bűnnek – bár a homoszexuális cselekedetet igen. „Mindenki Isten gyermeke, Isten nem utasít el senkit, ő az Atya, nekem pedig nincs jogom senkit kitaszítani az egyházból” – idézi a hírügynökség a katolikus egyházfő álláspontját.
Magyarország – olvasható a tudósításban – nem engedélyezi a melegházaságot, de elismeri a bejegyzett élettársi viszonyt. A magyarok mintegy 56 százaléka elfogadja a homoszexualitást a Závecz Research 2021-es felmérése szerint. Az Európai Bizottság az Unió Bírósága elé idézte Magyarországot egy olyan törvény miatt, amelynek a célja az Orbán-kormány szerint a gyermekek védelme, de emberi jogi csoportok LMBT-ellenes diszkriminációnak tartják, mivel tiltja az iskolákban a homoszexualitás és a nemváltás úgymond hirdetését. Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó intézményének a vezetője szégyenletesnek nevezte a törvényt, a magyar kormány azonban azt hangoztatja, hogy visszautasít minden agresszív LMBT-propagandát, és minden áron megvédi a gyerekeket, és ennek az üzenetnek – írja a Reuters – jó a visszhangja a konzervatív szavazók körében.
Gondok az ukrán gabonával
Most pedig szálljunk le a napi politika szintjére, és pillantsunk bele a többnyire csak taz-ként említett berlini Tageszeitungnak az ukrán gabona ügyéről szóló helyzetelemzésébe. Eszerint Brüsszelben először elfogadhatatlannak minősítették a lengyel és magyar behozatali tilalmat, majd – az imént más összefüggésben említett – Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az általa vezetett Bizottság segíteni kíván az érintett gazdáknak, később viszont a testület szóvivője elismerte, hogy az olcsó ukrán gabonának piactorzító hatása van, és hogy az érintett uniós tagállamok egy szükséghelyzeti klauzula alapján jogosultak kizárni egyes agrártermékeket. Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos jelenleg tárgyalásokat folytat öt tagállami kormánnyal ebben a kérdésben. A taz helyzetképe felhívja a figyelmet arra, hogy az eredeti elképzelések szerint ugyan az ukrán mezőgazdasági termékek csak kevés időre kerülnének az EU-ba, és gyorsan továbbszállítanák azokat Afrikába, illetve más, szükséget szenvedő helyekre, ám a kikötői kapacitások nem elegendőek, és a termények egy részét például Olaszországba vagy Spanyolországba viszik, ahol – alacsony ára miatt – állati takarmányozásra használják fel.
Most pedig szálljunk le a napi politika szintjére, és pillantsunk bele a többnyire csak taz-ként említett berlini Tageszeitungnak az ukrán gabona ügyéről szóló helyzetelemzésébe. Eszerint Brüsszelben először elfogadhatatlannak minősítették a lengyel és magyar behozatali tilalmat, majd – az imént más összefüggésben említett – Ursula von der Leyen azt közölte, hogy az általa vezetett Bizottság segíteni kíván az érintett gazdáknak, később viszont a testület szóvivője elismerte, hogy az olcsó ukrán gabonának piactorzító hatása van, és hogy az érintett uniós tagállamok egy szükséghelyzeti klauzula alapján jogosultak kizárni egyes agrártermékeket. Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztos jelenleg tárgyalásokat folytat öt tagállami kormánnyal ebben a kérdésben. A taz helyzetképe felhívja a figyelmet arra, hogy az eredeti elképzelések szerint ugyan az ukrán mezőgazdasági termékek csak kevés időre kerülnének az EU-ba, és gyorsan továbbszállítanák azokat Afrikába, illetve más, szükséget szenvedő helyekre, ám a kikötői kapacitások nem elegendőek, és a termények egy részét például Olaszországba vagy Spanyolországba viszik, ahol – alacsony ára miatt – állati takarmányozásra használják fel.
Holtpont az európai migrációs politikában?
Szenteljünk még néhány mondatot az európai migrációs politikáról folyó, végeláthatatlan vitának. A bécsi Der Standardtól a londoni Guardianig számos médiaforrás számol be arról, hogy az Európai Parlament megszavazott egy sor határozatot, amelyekkel ki akarja lendíteni az ügyet a holtpontról, és ez év végéig megállapodásra szeretné bírni a tagállamokat az egységes európai migrációs politikát illetően. Ha ez sikerülne, akkor ez a kérdéskör már nem terhelné a jövő tavaszi európai parlamenti választások kampányát. A Der Standard kiemeli, hogy az EP kívánatosnak tartaná az illegális bevándorlók regisztrálását, ugyanakkor pedig olyan független mechanizmusok kialakítását, amelyek az alapvető jogok védelme jegyében elejét vehetnék a jogellenes kizsuppolásoknak.
Az EU jelenleg a menedékkérők mintegy 29 százalékától tagadja meg a menekültjogállást
A The Guardian adatai szerint az EU jelenleg a menedékkérők mintegy 29 százalékától tagadja meg a menekültjogállást, de ezt az arányt növelni akarja, közel-keleti és afrikai kormányokkal való visszafogadási megállapodások révén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.