Szerzők: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA, VITÉZ F. IBOLYA
2023.03.31.
Kötelezettségszegési eljárásba is fordulhat a magyarországi akkumulátorgyár-telepítési kampány, legalábbis az uniós jogszabálysértés már megtörtént: a szükséges stratégiai környezeti vizsgálat elmaradt. A konkrét projekteknél, például a gödi Samsung bővítése vagy a CATL zöldmezős beruházása kapcsán a környezetvédelmi hatóság – ha nem is a civilek és a helyi lakosok teljes megelégedésére, de – végez környezeti vizsgálatokat, ám a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 programot, amely célul tűzte ki, hogy Magyarország akkugyártó nagyhatalom lesz, nem vették vizsgálat alá. Márpedig uniós előírás, hogy stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni akkor, ha nagy hatású változással járó beavatkozás történik. A világ egyik legnagyobb akkumulátorgyártó kapacitásának kiépítése pedig ilyen, teljes iparágat, sőt, az egész országot érintő ügy.
A magyar jogszabályokban nem lelhető fel a stratégiai környezeti vizsgálat kifejezés, az említett uniós szabályozást azonban beépítette a magyar jogrendbe, és a 2/2005-ös kormányrendeletben fellelhető a tételes felsorolás is, mikor kötelező a vizsgálat. E szerint a tervek és a programok is ide tartoznak, ilyen alapon állítják a környezetvédők, hogy a 2030-ig szóló akkuprogramot is alá kellett volna vetni előzetes vizsgálatnak. Annyira általános gyakorlatról van szó, hogy még az uniós támogatások operatív programjaihoz is kapcsolódik stratégiai környezeti vizsgálat, és az erről szóló jelentéseket közzé is teszik a kormányzati honlapon.
A környezetvédők tiltakozása mellett egy szakmai szervezet, a Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata sem hagyta szó nélkül a mulasztást. Honlapjukon jelzik, hogy a mulasztásnak komoly következményei lehetnek, a stratégiai vizsgálat ugyanis iránymutatást adhatott volna az egyes gyártóbázisok hatásvizsgálatait készítő szakértőknek és a hatóságoknak is, ennek hiányában nem alakult ki egységes és jó gyakorlat sem az engedélyezési dokumentációk készítésére, sem az engedélyezési eljárások lefolytatására.
A szakmai szervezet szerint az eddig elkészült dokumentációk sok esetben nem voltak kellően pontosak, átfogóak, az egyes műveletekre kellően részletezettek, így a tevékenységek környezeti hatásainak megítélése sem lehetett kellően megalapozott.
A kamara hiánypótlásként sorvezetőt tett közzé, szakmai segédletben részletezik, hogy a környezetvédelmi szakértőknek konkrét projektek kapcsán a meglévő jogszabályok alapján hogyan és mit kell vizsgálniuk az engedélyezési dokumentáció elkészítéséhez.
Kerestük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét – aki még államtitkárként bábáskodott az akkuprogram körül, egy napra akkumulátoripari miniszteri biztossá is kinevezték –, megkérdeztük, miért nem készült annak idején hatásvizsgálat, de nem reagált megkeresésünkre.
Miközben Magyarország hosszú ideje kardozik Brüsszellel, hogy hozzáférjen az uniós támogatásokhoz, egyre-másra hozza az új intézkedéseket, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, akkuügyben a meglévő jogszabályokra fittyet hány, pedig a vizsgálat elmulasztása újabb ellenérv lehet a kifizetési stop feloldása ellen. Ebbe a sorba illik az is, hogy nem sikerült összehozni február 14-én, hogy a döntéshozók meghallgassák az országos és civil szervezetek akkumulátor-iparági fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseit a parlament fenntartható fejlődési bizottságának ülésén. A WWF Magyarország is jelen volt az ülésen, ami után kiadtak egy tízpontos javaslatot arról, szerintük mi kellene a fenntartható akkumulátorgyártáshoz. A természetvédelmi szervezet szakértőjét többek között arról kérdeztük, látnak-e esélyt pozitív változásokra...
Kerestük Kaderják Pétert, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét – aki még államtitkárként bábáskodott az akkuprogram körül, egy napra akkumulátoripari miniszteri biztossá is kinevezték –, megkérdeztük, miért nem készült annak idején hatásvizsgálat, de nem reagált megkeresésünkre.
Miközben Magyarország hosszú ideje kardozik Brüsszellel, hogy hozzáférjen az uniós támogatásokhoz, egyre-másra hozza az új intézkedéseket, hogy megfeleljen az Európai Bizottság elvárásainak, akkuügyben a meglévő jogszabályokra fittyet hány, pedig a vizsgálat elmulasztása újabb ellenérv lehet a kifizetési stop feloldása ellen. Ebbe a sorba illik az is, hogy nem sikerült összehozni február 14-én, hogy a döntéshozók meghallgassák az országos és civil szervezetek akkumulátor-iparági fejlesztésekhez kapcsolódó kérdéseit a parlament fenntartható fejlődési bizottságának ülésén. A WWF Magyarország is jelen volt az ülésen, ami után kiadtak egy tízpontos javaslatot arról, szerintük mi kellene a fenntartható akkumulátorgyártáshoz. A természetvédelmi szervezet szakértőjét többek között arról kérdeztük, látnak-e esélyt pozitív változásokra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.