ORBÁN ORSZÁGÁBAN CSAK HATALOMPOLITIKA VAN, SEMMI MÁS - INTERJÚ INOTAI ANDRÁSSAL

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2023.03.13.

„Egy országból azt formálni, amit a vezetői szeretnének: néptragédia” – ezzel a Kopátsy Sándor aforizmával zárul annak a hosszabb beszélgetésnek az első része, amelyet Inotai Andrással folytattunk egy nagyon súlyos témáról, arról, hova jutott Magyarország 2010 óta. A közgazdász professzor által kiállított – számokkal, adatokkal, tényekkel alátámasztott – „bizonyítvány” tragikus képet fest a megtett útról és a jelenről. Kimondja: „Aki ma gazdaságpolitikáról, szociálpolitikáról, stb. beszél...az egy dolgot nem ért: immár 12 éve semmilyen szakpolitika nincs Magyarországon. Orbán irányításával csak hatalompolitika van, semmi más. Ha a hatalompolitika érdekét szolgálják bizonyos gazdaságpolitikai, szociálpolitikai, biztonságpolitikai, stb. lépések, akkor azokat beépítik, hiszen erősítik Orbán hatalmát. Ha pedig nem, akkor nem veszik őket figyelembe, bármilyen fontosak is lennének.” A mostani, főként a gazdaságot, annak nemzetközi pozícióját elemző első rész után a következőben Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszerét vesszük majd górcső alá.

Amikor megbeszéltük ezt az interjút, s nagyjából azt is, hogy mikre lennénk kíváncsiak, ön felvetette, jó lenne egyszer mérleget vonni és nem konkrét fejleményekről, történésekről beszélgetni. Már csak azért is, mert immár 13. éve Orbán Viktor kormányoz. Most kapva kapnék az alkalmon, s megkérdezem, hogyan ítéli meg a 2010. óta eltelt időszakot. De előtte mégis az a kérdés, miért tartja fontosnak ezt a fajta mérlegkészítést?

Három dolog miatt. Egyrészt azért, mert követem a fejleményeket, az ország teljesítményének, nemzetközi pozíciójának az alakulását – megjegyzem, immár 45 éve –, és úgy gondolom, hogy ez felelősséggel is jár. Mindenki, aki ezzel foglalkozik, felelős magának és a magyar társadalomnak egyaránt. És vannak olyan időszakok, amiket törésvonalnak neveznék, ezek egy része ugyan azonnal, de az igazi nagyok csak visszanézve jelennek meg, csupán utólag tudjuk biztosra, hogy sorsfordulót jelentettek. Azt pedig mondani sem kell, hogy ez a 13 év minden szempontból sorsfordító. A másik elem, amiért érdemesnek tartok leltárt készíteni, mérleget vonni, az, hogy aki követi a gazdasági jelzőszámokat, a nemzetközi összehasonlításokat, látja, mely területeken hogyan változott az ország megítélése. Harmadszor pedig a nemzetközi környezet állandóan visszajelez. Néha ugyan nincs igazuk ezeknek a visszajelzéseknek, de általában igen, hosszabb távon pedig mindenképpen. Ezek mind összejöttek most, amikor úgy gondoltam, hogy érdemes lenne értékelést adni az évtizedes folyamatokról. Megjegyzem, teljes képet interjú formájában nem lehet adni – még sokrészes interjú formájában sem –, ezért egyes területek kimaradhatnak. De remélem, hogy az összefüggések világosak...

ITT OLVASHATÓ