Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.03.08.
"Továbbra is várjuk, hogy az Európai Bizottság válaszoljon ezekre a vádakra" – írja a magyar EP-képviselő. Cikkében kitér arra, hogy az Orbán-kormány nemrégiben beüzemelte Brüsszelben a Mathias Corvinus Collegium – MCC – elemzőműhelyét, hogy az az EU székhelyén próbálja meg befolyásolni az uniós tervezést. A brüsszeli MCC think tank vezetője, Frank Füredi egyben az orosz RT (Russia Today) csatorna kommentátora is.
Az Európai Bizottság sohasem tett komoly erőfeszítést annak érdekében, hogy szembe szálljon ezzel a dezinformációs kampánnyal, miként annak idején a Brexit érdekében kifejtett propagandisztikus hamisítások ellen sem harcolt – figyelmeztet Cseh Katalin, aki szerint fel kell figyelni arra, miként próbál beszivárogni az uniós döntéshozatalba az orosz propaganda, önmagát független think tanknek álcázva, Orbán Magyarországa, vagyis Putyin trójai falova segítségével.
Hetven évvel Sztálin halála után Vlagyimir Putyin Oroszországában nem tartják helyénvalónak, ha emlékeztetnek a diktátor által kiváltott iszonyatra – írja Lendvai Pál a Der Standardban. Sztálin árnyéka mindenütt jelen van, és közvélemény-kutatás során arra jutottak, hogy a 20. század egyik leggonoszabb bűnözőjét Oroszország legjelentősebb történelmi személyiségének tartják – állapítja meg a szerző, és kitér arra: van olyan kezdeményezés, hogy Volgográdot nevezzék át ismét Sztálingrádra.
Putyin elnök a Lengyelországot és a balti államokat felszámoló Hitler–Sztálin-paktumot védelmi intézkedésnek nevezte, és a náci Németország fölötti győzelem arra hivatott, hogy túlragyogja a gulágot, a büntetőtáborok sztálini rémuralmát. Az osztrák lap kommentátora emlékeztet arra, hogy az 1989-ban alapított, tavaly októberben pedig Nobel-békedíjjal kitüntetett Memorial emberi jogi szervezetet, amely a sztálini terror feldolgozását végezte és az emberi jogok őreként működött a posztszovjet Oroszországban, 2021 végén mint „külföldről társfinanszírozott szervezetet” az orosz legfelső bíróság betiltotta. Ma pedig – teszi hozzá – Putyin és propagandaapparátusa az Ukrajna elleni orosz támadó háborút a nagy honvédő háború hagyományainak sorába illeszti, és a demokratikusan megválasztott ukrán kormányt, az ország zsidó államfőjét „új nácinak” bélyegzi.
Lendvai felidézi, hogy Sztálin alatt 1930 és 1953 között 18 millió embert börtönöztek be, és közülük csaknem hárommillióan lágerben haltak meg. Sztálin halála után a szatellitállamokban is bebörtönzöttek és internáltak tízezreit helyezték szabadlábra – köztük egyébként magát Lendvai Pált is.
"Beindult a desztalinizálás turbulens időszaka", de az Elbától keletre élő milliók számára csak négy évtizeddel később következett be a felszabadulás. Az akkor KGB-alezredesként Drezdában működő Putyin szemében a Szovjetiunió összeomlása a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája volt. Putyin a nagyorosz nacionalista diktatúra megteremtése után újra birodalmat akar építeni – hangsúlyozza a Der Standard szerzője.
A háború ellenzőit – 20 476 letartóztatással, 378 bírósági eljárással, és 51 kiszabott börtönbüntetéssel – szétverték, illetve külföldre kényszerítették. Az agressziót a lakosság 80 százaléka támogatja, és független orosz elemzők szerint a harcmezőn elszenvedett vereség sem vezetne teljes bizonyossággal a Putyin-rendszer összeomlásához, bár az elnök, ha veszélyeztetve érezné hatalmát, már csupán Sztálin módszereire hagyatkozhatna.
A Handelsblatt szerint a Rheinmetall fegyvergyárat tervez létrehozni Ukrajnában. Miközben mindenki az Ukrajnának nyújtandó azonnali támogatásról beszél, Armin Papperger, a düsseldorfi cég vezetője az elkövetkező évtizedek potenciális megüzletét látja lelki szemei előtt. A projekt korántsem kockázatmentes, hiszen még nem dőlt el, miként alakul a háború.
A harckocsigyárral a Rheinmetall hosszú távra tervez, abból indul ki, hogy a háborút a Nyugat nyeri meg, és akkor szükség lesz az ukrán hadsereg védelmi képességének tartós biztosítására. A számítások szerint az első fegyverrendszerek legkorábban két év múlva készülhetnek el.
A Rheinmetall üzleti figyelme már ma is jelentős mértékben fordul Kelet-Európa felé, ahol számos NATO-tagállam kívánja az elkövetkező években lecserélni orosz eredetű fegyverzetét. A vállalat közvetlenül jelen akar lenni ezeken a piacokon, és a termékek előállításán túl a karbantartásról, fejlesztésről, kiszolgálásról is gondoskodni kíván. Nem csupán harckocsikról van szó: ezt a stratégiát követik például a Lynx páncélozott szállító járművek gyártására Magyarországon létrehozott közös vállalkozással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.