NEMRÉG MÉG ÁGYÚTŰZBEN ÉLT, MOST NOBEL-DÍJRA JELÖLTÉK – AZ UKRÁN KÖLTŐ VERSEI ÉRTHETŐBBÉ TESZIK AZ ELMONDHATATLANT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2023.03.16.

Ukrajnában szinte rocksztárnak számít Szerhij Zsadan költő, akinek Hotel Harkiv című kötete most jelent meg magyarul a Jelenkor Kiadónál. A sokáig orosznyelvű Kelet-Ukrajnából származó, ám egyetemista kora óta tüntetően ukránul író költő szürreális-melankolikus költeményei röntgenfelvételnél élesebben mutatják be egy nemzet születését, s a háború szorongató elmondhatatlanságáról pedig már azelőtt tanúskodtak, hogy tavaly februárban megindultak volna az orosz páncéloshadosztályok. Recenzió.

Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv központjában, a húszas években épített „Szlovo” (szó) szövetkezeti házban lakott a Szovjetunió kezdeti időszakában az ukrán kulturális elit színe-java. Írók, költők, színházi emberek, akik egyszerre hittek az új világban és abban, hogy saját nyelvükön építhetik azt. Ám ami kezdetben a kommunizmus értelmiséget megbecsülő gesztusának tűnt, idővel halálos csapdává változott: a harmincas években a sztálini titkosrendőrség egymás után hurcolta el a házból a nemrég még ajnározott művészeket. Miután ukrán falusiak milliói haltak éhen a sztálini parasztellenes politika miatt, a moszkvai birodalmi központ az ukrán kultúrát is el akarta törölni. Az 1936-1938-as nagy tisztogatások idején 223 írót tartóztattak le, jelentős részüket a Szlovo-házból hurcolták el. Míg 1930-ban 259 ukrán írónak jelent meg könyve, 1938-ra csak 36-an maradtak – a többieket kivégezték, száműzték, elmenekültek vagy öngyilkosok lettek.

Harkiv, az ukrán nyelv és kultúra, illetve az előbbieket eltörölni igyekvő moszkvai birodalmi stratégia: ezek a fő témái a legismertebb ukrán költő, Szerhij Zsadan művészetének. A Jelenkor kiadónál Vonnák Diana válogatásában és fordításában megjelent Harkiv Hotel című verseskötete néhol zavarbaejtő, máskor letaglózó, de mindig izgalmas költészetet mutat be a magyar olvasóknak. Zsadan túlzás nélkül az ukrán kulturális élet egyik fenegyereke, aki verset, novellát, esszéket ír, fordít, zenél rockbandájával, aktivistáskodik (2014-ben városa Majdan-tüntetéseinek egyik szervezője volt, amiért oroszbarát szélsőségesek az utcán alaposan összeverték) és krónikása Ukrajna átalakulásának. Jelképes, hogy a költő Ukrajna 1991-es függetlensége idején lett nagykorú.

Eszmélésétől fogva írta korrupt, kaotikus, szegény, de sokszínű és izgalmas hazájáról szóló parafrázisait, szürreális, melankolikus, máskor az életörömtől kicsattanó költeményeit.

Sorait olvasva szinte látjuk magunk előtt Harkiv omló vakolatú tömbházait vagy a környező falvak sárba süppedt viskóit, érezzük a mezítlábas cigaretta füstjét meg a legolcsóbb vodka torokkaparó erejét. Inkább érezzük, mint értjük Zsadan költészetének alaplüktetését, a világok határán egyensúlyozó ország vágyát, hogy bebizonyítsa magának és a külföldnek is létezését, különállását...

ITT OLVASHATÓ