Szerző: FRANK ZSÓFIA
2023.03.28.
– Ezek a gyerekek más világból jöttek, szüleik nehéz sorsúak, előfordult, hogy súlyosan traumatizáltak, szegénységből, nyomorból érkeztek hozzánk. Volt, aki egy éjszaka egy fürdőkádban aludt, mielőtt helyettes szülőhöz került, más pedig soha életében nem ünnepelte meg tortával a szülinapját – meséli Kondor Judit, aki férjével közel 10 éve helyettes szülő már, és ennyi idő alatt 19 gyermeket láttak el hosszabb-rövidebb ideig.
A helyettes szülőség intézménye az 1997-es gyermekvédelmi törvény óta létezik Magyarországon. Hasonlít a nevelőszülőséghez, de alapvető különbség, hogy ez esetben a felügyeleti jog a vér szerinti szülőnél marad. Olyan gyerekek kerülhetnek helyettes szülőkhöz, akiket a biológiai szülők valamilyen átmeneti okból, például lakhatási válság, kórházi ápolás miatt nem tudnak ellátni. A krízishelyzet idején a gyerekek kapcsolatot tarthatnak a vér szerinti szüleikkel, nincsenek egymástól elszakítva. A helyettes szülőnél legfeljebb másfél évet tölthetnek, ha ennyi idő alatt sem oldódik meg a gond, akkor más megoldást kell találni, ekkor jöhet szóba például a nevelőszülői hálózat. A helyettes szülőség nem jelent folyamatos munkaviszonyt. Megeshet, hogy egy családhoz évekig egy gyermek sem kerül, vagy épp maga a helyettes szülő utasítja vissza lehetőséget, mert az adott időszak nem alkalmas a számára. Egy helyettes szülőnek, egy gyerek után körülbelül 60 ezer forint jár, ami magában foglalja a helyettes szülői díjat és a gyermek ellátására szánt összeget.
A kormányzati adatbázis szerint jelenleg országosan 47 intézmény működtet helyettes szülői hálózatot. Többségük önkormányzatok gyermekjóléti szolgálata alá tartozik, de van egyesületi és egyházi fenntartású is. A helyettes szülői hálózatok gyakorta csak afféle tartalékmegoldások: az önkormányzatok általában elsőként a gyermekek vagy családok átmeneti otthonában próbálják megoldani a kicsik ideiglenes gondozását.
– Pedig az átmeneti otthonokkal szemben a helyettes szülőség nagy előnye, hogy a krízis megoldásáig is családban marad a gyermek, lehetőleg közel az eredeti lakhelyéhez. A gyereknek az a legjobb, ha ugyanabba az óvodába, iskolába járhat, ahova addig – mondja Rabi Edina, a Budapesten és vonzáskörzetében helyettes szülői hálózatot fenntartó Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület szakmai vezetője.
Azt, hogy pontosan mikor, melyik megoldást választják, a szakértő szerint mindig előre egyeztetik a gyermekjóléti szolgálattal. – Alaposan átbeszéljük, hogy valóban a helyettes szülőség-e a megoldás, tényleg vissza tud-e kerülni a gyerek a szüleihez, vagy már eleve másban kéne gondolkodni. – osztja meg tapasztalatait Rabi Edina. A szakember szerint az elhelyezésnél kérdés az is, hogy van-e éppen olyan helyettes nevelőszülő, aki tud fogadni gyerekeket. Mivel sokan az évek alatt inaktívvá váltak, jelenleg is keresik azokat a családokat, amelyekben helyettes szülői feladatot vállalnának.
Annak feltételei, hogy ki lehet helyettes szülő, nagyon hasonlóak, mint a nevelőszülőség esetében, a felkészítő tanfolyam viszont rövidebb. A kiválasztás, felkészítés folyamatában először a motivációiról beszélgetnek a jelentkezőkről, hogy eldöntsék, valóban helyettes szülők szeretnének-e lenni. Ezután következhet egy pszichológiai, jogi, társadalmi, pedagógiai képzés.
Ezt a képzést elvégezte az eredetileg védőnőként dolgozó Kondor Judit is, aki családjával sajátos nevelésű gyermekek ellátására is vállalkozik. Náluk az évek alatt 19 gyerek fordult meg, a legkisebb alig volt kétéves, a legnagyobb 17, de a zömük óvodás-, vagy kisiskoláskorú volt. Sokféle oka volt annak, ki miért került hozzájuk. Volt, akinek az édesanyja epilepszia miatt került kórházba, és a kisfia csak egy hetet töltött Kondor Juditéknál, akadt példa arra, hogy egy agresszív apa okozta a krízist, a legtöbb esetben viszont lakhatási probléma állt a háttérben. Az pedig minden esetnél azonos volt: rendre hátrányos helyzetű, szegény családokból került hozzájuk gyerek. Ez utóbbi kapcsán Judit megemlíti: volt mit tanulniuk arról mi az, amivel tényleg segíteni tudnak, és mi az, amivel a legjobb szándék ellenére sem biztosan jót tesznek...
A kormányzati adatbázis szerint jelenleg országosan 47 intézmény működtet helyettes szülői hálózatot. Többségük önkormányzatok gyermekjóléti szolgálata alá tartozik, de van egyesületi és egyházi fenntartású is. A helyettes szülői hálózatok gyakorta csak afféle tartalékmegoldások: az önkormányzatok általában elsőként a gyermekek vagy családok átmeneti otthonában próbálják megoldani a kicsik ideiglenes gondozását.
– Pedig az átmeneti otthonokkal szemben a helyettes szülőség nagy előnye, hogy a krízis megoldásáig is családban marad a gyermek, lehetőleg közel az eredeti lakhelyéhez. A gyereknek az a legjobb, ha ugyanabba az óvodába, iskolába járhat, ahova addig – mondja Rabi Edina, a Budapesten és vonzáskörzetében helyettes szülői hálózatot fenntartó Fehér Kereszt Közhasznú Egyesület szakmai vezetője.
Azt, hogy pontosan mikor, melyik megoldást választják, a szakértő szerint mindig előre egyeztetik a gyermekjóléti szolgálattal. – Alaposan átbeszéljük, hogy valóban a helyettes szülőség-e a megoldás, tényleg vissza tud-e kerülni a gyerek a szüleihez, vagy már eleve másban kéne gondolkodni. – osztja meg tapasztalatait Rabi Edina. A szakember szerint az elhelyezésnél kérdés az is, hogy van-e éppen olyan helyettes nevelőszülő, aki tud fogadni gyerekeket. Mivel sokan az évek alatt inaktívvá váltak, jelenleg is keresik azokat a családokat, amelyekben helyettes szülői feladatot vállalnának.
Annak feltételei, hogy ki lehet helyettes szülő, nagyon hasonlóak, mint a nevelőszülőség esetében, a felkészítő tanfolyam viszont rövidebb. A kiválasztás, felkészítés folyamatában először a motivációiról beszélgetnek a jelentkezőkről, hogy eldöntsék, valóban helyettes szülők szeretnének-e lenni. Ezután következhet egy pszichológiai, jogi, társadalmi, pedagógiai képzés.
Ezt a képzést elvégezte az eredetileg védőnőként dolgozó Kondor Judit is, aki családjával sajátos nevelésű gyermekek ellátására is vállalkozik. Náluk az évek alatt 19 gyerek fordult meg, a legkisebb alig volt kétéves, a legnagyobb 17, de a zömük óvodás-, vagy kisiskoláskorú volt. Sokféle oka volt annak, ki miért került hozzájuk. Volt, akinek az édesanyja epilepszia miatt került kórházba, és a kisfia csak egy hetet töltött Kondor Juditéknál, akadt példa arra, hogy egy agresszív apa okozta a krízist, a legtöbb esetben viszont lakhatási probléma állt a háttérben. Az pedig minden esetnél azonos volt: rendre hátrányos helyzetű, szegény családokból került hozzájuk gyerek. Ez utóbbi kapcsán Judit megemlíti: volt mit tanulniuk arról mi az, amivel tényleg segíteni tudnak, és mi az, amivel a legjobb szándék ellenére sem biztosan jót tesznek...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.