„MAGYARORSZÁGON A BÉKE MEGŐRZÉSÉHEZ FEJLESZTIK A HADERŐT ÉS FEGYVERGYÁRAK FOGNAK ÉPÜLNI, MIKÖZBEN A MEGTÁMADOTT UKRAJNA FEGYVEREKKEL VALÓ SEGÍTÉSE A BÉKE ELLEN VAN”

NÉPSZAVA
Szerző: GÁL MÁRIA
2023.03.04.

Oroszország a brutális agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen – mondta Fedinec Csilla történész, az ukrán-magyar kapcsolatok szakértője.

Milyenek voltak az etnikumközi viszonyok Ukrajnában a háború előtt?

Tisztázzuk: a „háború előtt” a 2014-et megelőző időszakot jelenti. 2014 óta tart az orosz–ukrán háború. A Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen a Krím jogtalan elcsatolása miatt, miközben a 2022-es invázióig a donbászi rendezést szolgálni hivatott minszki megállapodások Oroszországot nem tartották hadviselő félnek, hanem az egyik közvetítő állam volt Németország és Franciaország mellett. Az invázióval vége lett a szemérmes laissez faire időszaknak. A háborúban előkerülő egyik központi kérdés volt folyamatosan a nyelvkérdés, s ezzel összefüggésben a kisebbségi kérdés.

Európában ma több mint 100 etnikum él kevesebb, mint 50 országban, nagyságrendileg 110 millióan, azaz minden hetedik ember kisebbségi. Ukrajna csak látszólag annyira színes nemzetiségi összetételét tekintve, mint a közvélekedés ezzel kapcsolatban. Az eddigi egyetlen, 2001-es népszámlálás szerint az ukránok és az oroszok aránya együttesen 95,10, a szláv lakosságé 96,42 százalék. Az ukránokon és az oroszokon kívül nincs olyan nemzetiség, amelyik aránya elérné az 1 százalékot, és csak három olyan etnikum van, amelyeknek – az oroszokon kívül – egyes régiókban a lélekszáma meghaladja a 10 százalékot, illetve a nemzetiségük és az anyanyelvük majdnem száz százalékban egybeesik – a krími tatárok, a románok és a magyarok. A lengyelek számukat tekintve bár körülbelül ugyanannyian vannak, mint a magyarok, de már 2001-ben is alig több mint 10 százalékuk beszélte az anyanyelvét...

ITT OLVASHATÓ