Szerző: LÁSZLÓ B. KATALIN
2023.03.08.
Ilyen jellegű közrendi állapot, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet, csak Magyarországon létezik – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász a Hírklikknek. Arról beszélgettünk vele, hogy a migránsok magas száma miatt újra meghosszabbították a készültséget, immár 2016 óta folyamatosan. Hozzátette, a jogszabályban az áll, meghatározott számú menedékkérőnek kell elérnie a magyar határt ahhoz, hogy bevezethető legyen, de a Belügyminisztérium által közzétett adatok szerint ennek a feltételei soha nem teljesültek.
Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező elismerést kérők száma egy hónap átlagában meghaladja a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt– ez azonban egyszer sem valósult meg. Elméletileg minden ilyen különleges jogrendi állapotnak pont az lenne a lényege, hogy egy adott kormány a szokásosnál és nagyobb mértékben tudjon eltérni bizonyos emberi jogi és egyéb normáktól. Ennek a lehetősége benne van a vonatkozó nemzetközi egyezményekben. Magyarország számára a legfontosabb az Emberi Jogok Európai Egyezménye, amely az Európa Tanács tagországainak kötelező, ezzel együtt lehetőséget ad arra, hogy bizonyos szükséghelyzetet bevezessen. Ugyanakkor a magyar kormány soha nem jelentett be migrációs veszélyhelyzetet az Európa Tanács főtitkárságán – foglalta össze Lattmann Tamás.
„A derogáció lényege – ahogy az egyezmény fogalmaz –, hogy egy háború esetén, vagy a nemzet létét fenyegető helyzetben lehessen eltéréseket alkalmazni. A strasbourgi gyakorlat eléggé következetes, hogy a sok menekültkérő a határon egészen bizonyosan nem fenyegeti a nemzet létét, ezért nem is fogadná el az európai emberi jogi gyakorlat ezt, ám ez nem számít a kormánynak.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.