KARDOS ANDRÁS: KERTÉSZ IMRE SZÖRNYŰSÉGES JEGYZETE

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.03.23.

Ordas hazugság, hogy a Demokratikus Ellenzék a szocialista rendszer része volt. A világhelyzeten és a kádári konszolidáción múlt, hogy nem csináltak lecsukott vagy akasztott embereket a résztvevőkből, de üldözni azért üldözték őket.

Kertész Imre feljegyzése A néző című kötetében:

„Az úgynevezett demokratikus ellenzéket (a ’70-es, ’80-as években) mindig az establishment részének tekintettem, akárcsak a „feketegazdaságot”, amelyről szintén tudtak, nagyrészt kézben is tartották, de szemet hunytak fölötte. Tagjai viszont zsarolhatóak voltak, s hogy mennyire kívánták megzsarolni őket, az az elhatározásuktól függött. Tény, hogy ’56 után Magyarországon nem volt Gulag, de még Recsk sem, és a Batthyány téri vagy a múzeumkerti március 15-ei tüntetéseknél folytatott gumibotozások mégiscsak különböztek a Tienanmen téri (pekingi) akciótól. Épp ez volt számomra a visszataszító: egyfelől a dolog kvázi engedélyezett mivolta, amely az államnak (amely ellen látszólag „harcoltak”) hasznot hozott, hiszen az „ellenzék” puszta eltűrése kölcsönalap volt a nyugati politikusok és bankárok szemében; másrészt az, hogy bármikor áttérhetnek velük szemben a kemény módszerekre, hogy a kínzások folyamán lealjasodhatnak és ocsmány eszközeivé válhatnak a hatóságoknak – engem mindig undorított a tét (a szovjet megszállás alatti „demokrácia”, az „emberarcú szocializmus”, a „reformok” stb.), tehát a tét abszurditásához mérten. Emellett az is undorított, hogy ezek az emberek állítólag nem vették észre, hogy miféle világmanipuláció kiszolgálói és kiszolgáltatottjai. És végül, a köztük lévő sok tudatos, aljas fráter, akik nevet és pénzt szereztek maguknak e kockázatmentes játék ügyes játszásával, a mindig cinkelt lapokat – sose feledhettem – végül is a bank, a nagy kaszinótulajdonosok osztották ki nekik, a nyeremény néhány százalékát odalökve az asztal melletti helyükre, amivel ezek azután be is érték. Micsoda hazugság volt.”

Ez tehát Kertész Imre feljegyzése. Azt állítom, hogy erre nincs mentség. Mit is mondott Kertész? Először azt, hogy a demokratikus ellenzék (továbbiakban: DE) a létezett szocializmus része volt. Ez már egy ordas hazugság. Dehogy volt a része. Az, hogy Kádárék nem csináltak a DE tagjaiból akasztott, vagy lecsukott embert, az nem a DE tagjain múlott, hanem a világhelyzeten egyfelől és a kádári konszolidáción másfelől. Továbbá nem voltunk jobban zsarolhatók, mint bárki egy diktatúrában. Vagyis: a DE tagjai rendszerellenesek voltak, demokraták és szabadságpártiak. A rendszer üldözte őket, sokakat állástalanságra ítélt, vegzáltak a rendőrök is nem egy, nem két embert, nem adtak útlevelet, úgyhogy Kertész ahelyett, hogy tisztelettel kezelné a Beszélő bátor szerkesztőit és szerzőit, még továbbá ellenzéki írótársait, Eörsit, Petrit, Konrádot, és mindenkit a nyomdászoktól a terjesztőkig akik részt vettek az ellenzék munkájában, annyira gyűlölte a szocializmust, hogy felindultságában egy füst alatt az ellenzéket is megvetette. Lelke rajta.

Az idézett szöveg A néző 2016-os kiadásában a 228-229. oldalon található (Magvető). Címlapi kép: Képkocka a Belügyminisztérium Filmstúdiójának A Titkos megfigyelés című oktatófilmjéből. Fortepan/ BM Filmstúdió

ITT OLVASHATÓ