EGYMÁSNAK FESZÜL A KORMÁNY ÉS AZ MNB, ENNEK NAGY ÁRA LESZ

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.03.24.

Egymással ellentétes erők hatnak a magyar gazdaságpolitikában: miközben a jegybank megemelte a kamatokat és behúzta a féket, addig a kormány erőből nyomja a gázt és ezermilliárdos nagyságrendben árasztja el kedvezményes hitelekkel a piacot. Mit hozhat a kettejük között feszülő ellentét akkor, amikor az ország helyzete annyira sérülékeny, mint a pénzügyi válság óta egyszer sem?

Több mint egy évtizede nem tornyosult ennyi kihívás a magyar gazdaságpolitika előtt, mint mostanában. Irányt kellene találni az Európa-bajnok inflációs ráta, az egyre dagadó államháztartási hiány és adósság, valamint a hipersérülékeny forintárfolyam és a technikai recesszió közepette. Mégis látványos a diszharmónia a kormányzat és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései között.

A jegybank felvette a kesztyűt a pénzromlás ellen, és elkezdte hűteni a gazdaságot a 13 százalékos alap- és a 18 százalékos irányadó kamat tartásával. Ezzel pénzt von ki a piacról, hiszen megemeli a hitelek költségeit, és a bankokat arra ösztönzi, hogy nála tartsák a pénzüket – így szűkíti a keresletet, csillapítja az inflációt. Emellett megnövelte a kötelező banki tartalékráta szintjét, amivel tovább szűkíti a hitelezést, hiszen mintegy 2000 milliárd forintnyi likviditást von ki a bankrendszerből.

Eközben a kormány rálépett a gázra, és berobbantotta az államilag támogatott, olcsó hitelek dömpingjét. Ezek mind keresletösztönző és inflációgerjesztő hatásúak lehetnek, hiszen a kedvezményekkel arányosan növelhetők az egyéb tételekre elkölthető jövedelmek – így például a vállalatoknál több juthat bérfizetésre, ha kisebb kamattal lehet anyagbeszerezésre hitelt felvenni. Egyebek közt minden idők egyik legnagyobb, vállalatoknak szóló hitelprogramján, a Baross Gábor Újraiparosítási Programon, a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank hitel- és tőkeprogramjain, valamint a Széchenyi Kártya programokon keresztül az idén már mintegy 3000 milliárd forintnyi kedvezményes kamatozású finanszírozási forrást biztosítanak a cégek számára. Ehhez jön még a kamatstop a kis- és középvállalatok hiteleire, az agrárhitel-törlesztési moratórium és több egyéb élénkítő intézkedés.

Sokan többféleképp próbálták magyarázni a minisztériumi és jegybanki döntéshozók eltérő álláspontjait és nyilatkozatháborúját, ezek okait nem célunk megfejteni, de számba vettük az ellentét kockázatait, a mostani nehéz helyzet tükrében.

A két szereplő egymással ellentétes intézkedései irtózatos mértékű adófizetői pénzt emésztenek fel.

Hiszen nemcsak az állami kamattámogatásokat kell a büdzsének megfinanszíroznia, hanem az egynapos betét 18 százalékos kamatszintjének fenntartása miatt keletkező veszteséget is, mely az MNB mérlegében jelentkezik. Tavaly év végén ezt havi szinten 40 milliárd forintra becsülték lapunknak, ám az összeg azóta nőtt. Matolcsyék ezzel a magas kamattal teszik vonzóvá a forintvásárlást a külföldiek számára, az idén pedig már egyre többen jöttek rá, hogy érdemes egynapos betétbe fektetni. De minél többen spekulálnak forinterősödésre, annál nagyobbat bukik a jegybank a kamatfizetésen...

ITT OLVASHATÓ