DÉRER MIKLÓS: AZ ELMÚLT TIZENHÁROM ÉVBEN DRASZTIKUSAN FÖLÉLTÜK ’56 ÉS A RENDSZERVÁLTÁS PRESZTÍZSÉT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.03.31.

A rendeleti kormányzás olyan veszélyhelyzetet feltételez, ami nincs Magyarországon, de amelynek az ürügyén egy csomó mindent lehet csinálni, ami nem tetszik egy demokráciához szokott társadalomnak és politikai közösségnek – mondja Dérer Miklós külpolitikai szakértő. Ha valaki nem vigyáz a világban – főleg a szövetségeseinél – a presztízsére, és a megítélésére, az egyszerűen rossz politikát folytat. Nem minden a presztízs, de nagyon fontos. Mi az elmúlt 13 évben drasztikusan föléltük ’56 és a rendszerváltás presztízsét. Pokolian nehéz lesz visszaszerezni – teszi hozzá az interjúban.

David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete szerint a magyar kormányt nem Trump-barátsága, hanem a demokratikus értékekhez való hozzáállása miatt nem hívta meg Joe Biden a demokráciacsúcsra. A magyarországi demokratikus intézményrendszer leépülésére példaként a több mint két és félezer napja tartó rendeleti kormányzást hozta fel. Ha az amerikai nagykövet mond ilyet, az olyan, mintha az amerikai elnök mondta volna, tulajdonképp ez az USA véleménye?

David Pressman az amerikai állam, és a mindenkori amerikai adminisztráció képviselője. Ő elvben nem mondhat magánvéleményt. Nem is mond. Ő a mindenkori hivatalos amerikai véleményt mondja arról az országról, és azzal az országgal kapcsolatban, ahová küldték. Amikor előtte David B. Cornstein volt a nagykövet (2018-2020), ő borzasztóan jó véleménnyel volt Orbán Viktorról, és akkor gyakorlatilag ő is az amerikai adminisztráció véleményét mondta el Magyarországról és a magyar kormányról. Egy kicsit ki is lógott a nyugati összhangból. A mostani nagykövet, ha úgy tetszik az egész nyugati „fősodor” álláspontját, véleményét közvetíti Magyarországról. Amit egyébként mondott, az egy ténymegállapítás volt, és nem érinti azt, hogy esetleg valaki kritikával van Bidennek azzal a döntésével kapcsolatban, hogy nem hívta meg Magyarországot és Törökországot a demokráciacsúcsra. Ugyanis Magyarország az EU-nak és a NATO-nak is a tagja, Törökország pedig a NATO-nak. Azért az szokatlan – bár már ’21-ben is előfordult –, hogy nem hívnak meg egy – kvázi – demokráciának tekintett országot. Ebben van bizonyos rizikója az amerikai külpolitikának is, nevezetesen, hogy romlik a viszony ezzel a két országgal. Természetesen az elsődleges szempont az, hogy figyelmeztessék ezt a két országot: olyan közösségbe tartoznak, ahol bizonyos szabályokat be kell tartani...

ITT OLVASHATÓ