AZ UTOLSÓ MOHIKÁNON NŐTTÉL FEL, DE EZEKET NEM TUDTAD

KÖNYVES MAGAZIN
Szerző: SÁNDOR ANNA
2023.03.26.

Harminc éve, március 26-án mutatták be Magyarországon a Michael Mann rendezésében készült Az utolsó mohikánt - az évforduló apropóján pedig a Filmhu meghívására Varga Dénessel és Kránicz Bencével beszélgettünk Mann feldolgozásáról filmes oldalról, valamint szót ejtettünk a regényről is (a podcastet itt tudod meghallgatni). A beszélgetéshez kapcsolódva itt, a Könyvesen alaposabban is foglalkozunk Cooper regényével. Milyen történelmi előzményei vannak a könyvnek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok a generációk, akik Réz Ádám átdolgozásában olvasták a regényt, és ami szembeötlő Gy. Horváth László szöveghű fordításában? Hogyan kapcsolódik ez a mai vitákhoz Roald Dahlról és Ian Flemingről? Mi volt Mark Twain véleménye Cooper írásairól? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

A Bőrharisnya történetekben Cooper az eltűnő vadont is megörökíti

A Bőrharisnya történetek ötkötetes regényciklusa 1823 és 1841 között született, és a fiktív vadász és nyomolvasó Nathaniel "Natty" Bumppo életét mutatja be fiatalkorától öregségéig az amerikai határvidéken, őslakosok, telepesek és katonák között – a regényekben több nevét is megismerjük: ő Vadölő, Sólyomszem, Nyomkereső, Hosszú Puska és Bőrharisnya is.

James Fenimore Cooper (1789-1851) a regényeket nem kronológiai sorrendben írta, az első a Bőrharisnya (1823), aminek angol címe, The Pioneers valójában sokkal többet elmond a tartalmáról, mint a magyar. Ezt tartják az első regénynek, ami részletesen is leírta a határvidéken élők emberpróbáló mindennapjait és küzdelmeit, így az egyik első igazán amerikai regénynek is...

ITT OLVASHATÓ